Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 5. szám - A jóhiszeműség és tisztesség a magánjogban

268 a joggal való visszaélést az adott esetre a csődnyitási kérelem tárgyalása során nem fogadták el. Gyakorlatunkra kívánatos volna, ha szerző okfejtései nyomán a joggal való visszaélés szigorúbban bíráltatnék el. Almási Antal nyomán — akinek a hatása a könyvben ismételten meg-megcsillan, igen szépen fejtegeti a szerződéskötési gondosság és általában a szerződéskötéssel kapcsolatos 'kötelezettségek (tárgyalási felelősség, közlési, tájékoztatási, igazmondási kötelezettség) kérdését. Jelentékeny szerep jut a jóhiszeműségnek a szerződés értelmezés terén. Szerző ügyesen használja fel bírói gyakorlatunkat. Igen józan és megszívlelendő a szerző azon tétele, hogy az értelmezés útján csak a jogügyletet lehet kiegészíteni, nem pedig a felek akaratát. A bíró nincs jogosítva a felek helyetti rendelkezésre. Végigviszi a szerző a jóhiszeműség követelményeinek érvényesülését a szerződés teljesítése kérdésében is. Többeknek történt gabonaeladás esetén az aránylagos teljesítés szabályát a Reiehsgericht ítéletére hivatkozással, állapítja meg, holott a magyar gyakorlat is ismeri a döntést. (Ld. Polgári Jog 1932. évf. 276. lap, Kúria P. VII. 7850/1930. sz. döntését és az ahhoz fűzött megbeszélésünket) ós az MMT. 1137. §-a is felvette a szabályt. A teljesítési kötelezettség keretében tárgyalja a clausula rebus sic stantibus régi problémáját, valamint a feltevés, az Oertmann értelmében vett „Geseháftsgrundlage" jogi jelentőségét. Részletesen tárgyalja a szerző a gazdasági lehetetlenülésnek a jóhiszeműséggel való összefüggését — a kötelem egyensúlyát véve szabály alapul. Röviden és feltűnő mostohán bánik el az exceptio doli generálissal, amit támad, noha ez az intézmény szinte hivatásszerűlieg a jóhiszem és tisztesség — más jogszabályra támaszkodni nem tudó követelményeit akarja jogi hatályosuláshoz juttatni. Ugyanakkor helyesen értékeli a contra proprium factum elvét. A késedelmes jogérvényesítés jogvesztő hatásának külön fejezetet szentel. Megtévesztő, Siebert nyomán vallott az a felfogása, amely a jogvesztő hatást az elévüléssel ellentétesen nem egyedül az időmúláshoz, hanem az illoyalis késlekedéshez köti. A 'jogérvényesítéssel való 'késlekedésnek a jogvesztő hatás előidézéséhez nem kell illoyalisnak lenni — hanem a joggyakorlás elkésett érvényesítésében kell az illoyalitásnak fennforogni. A jog nem érvényesítése történhetett emellett teljes jóhiszeműséggel is. Legjobban mutatja a különbséget a védjegy késői megtámadása oly időben, amikor az ellenfél már hosszú ideig költekezett a védjegy népszerűsítése érdekében és a késői megtámadás az időközben beérkezett védjegy előnyeinek élvezetétől fosztaná meg a megtámadottat. A téma kötelmi létszakok szerinti tárgyalás során különböző részletkérdéseket tárgyal szerző a jóhiszem szerepéről a kötelem teljesítése kereté-