Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)
1938 / 5. szám - Tury Sándor Kornél: Szilárd jogu nyilatkozatok a kereskedelmi jogban
akarva formaüstikus karakteréve] elégedetlenkedve, tovább kutat és a valódi közös gyökeret abban az érdekhelyzetben látja, mikor az egyes érdekeit háttérbe kell szorítani, vagy elnyomni, mert a közösségnek az egyesével szembenálló védelemre szoruld érdeke ezt az elrendezést követeli. Viszont igen józanul, mértéktartást is ajánl az egyes érdekeinek mostohább kezelésére. Érdemes ideiktatni — szinte sok esetre szóló mementó gyanánt a szerző egy keménykötésű, éles stilizálásu szép mondatát: „Életerős közösség csak ott existálhat, ahol a közösség léte és érdekei által szükségszerűen vont korlátokon belül az egyén érdekei is jogi oltalomban részesülnek". A fentiekben a tanulmány vezető gondolatát igyekeztünk visszaadni, nem a tanulmány tartalmát in extenso ismertetni. Ehelyett magára a tanulmány elolvasására hívjuk fel a figyelmet. Néhány reflexiót kívánunk a tanulmányhoz hozzáfűzni. 1. Ha a szerző kiindulópontja, elméleti alapvetése az érdekhelyzet méltatása, a téma, amelyet feldolgoz, mégis csak az, hogyan oldja meg a jogász annak az érdeknek védelmét, amelyet az érdekvizsgálat során oltalmazandónak talált. A jogvédelem formája technikai megvalósító eszköze tehát a szilárdjoguság. Tury nem terjeszkedik ki arra, hogy a szilárdjoguság ugyanazon jogtechnikai módon való elérése, amint az az általa tárgyalt életviszony (társásági belépés, váltó, értékpapír, meghatalmazás) más esetekben is tételes élő jog.- A MMT. engedményi fejezete két ily szabályt is tartalmaz: az 1219. § szerint írásbafoglalás esetén az írásba nem foglalt ügyleti engedményezhetlenségre hivatkozni nem lehet; az 1228. § szerint az eredeti hitelező az engedmény szinleltségére nem hivatkozhat. Jogtechnikailag gyöngébb, a szilárdságot lázítóbb formában reveláló szabály az MMT. 999. §-a harmadik bekezdése: színlelt írásbeli szerződéskötő felek egyetemlegesen felelnek azért a kárért, amit harmadik személy azáltal szenved, hogy a szerződés érvényességében megbízott. A harmadikoknak nyújtott védelemben a javaslat tehát nem megy el addig, hogy a szinlegességre alapított és a semmiség joghatását maga után vonó kifogást harmadikkal szemben kizárná, és ezáltal a szerződési nyilatkozatot oly fokban tenné szilárdjoguvá, mint teszem a részvényjegyzésnél. De a harmadikok védelmét a javaslat sem ejti el — és a másod következések során kártérítési igénnyel védi a harmadikat. 2. A harmadik érdeke nemcsak a nyilatkozat jogi szilárdságát (az érvényesség kifogás mentességét) kívánja meg. hanem a gazdasági szilárdságot, az ellenköveteléssel való beszámítást, ez uton a nyilatkozatból folyó kötelezettség megszűnését kizáró szabályozást is.