Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 5. szám - Tury Sándor Kornél: Szilárd jogu nyilatkozatok a kereskedelmi jogban

265 A gyakorlat tényleg részvényjegyzéssel szemben a beszámítást nem engedi meg. Ez a szabály nem a kötelezettség érvényességét (hiszen a beszámítás ezt logikailag már előre bocsátja) szilárdítja meg, hanem a kötelezettségben rejlő fedezet valóságos gazdasági értékét, fedezet jellegének realitását. A beszámítás kizárása ezt a fedezet biztosító functióját más esetekben is ellátja: a beszámítást kizárja a jog tartási, kártérítési, követelésekkel, bértartozással szemben. Speciális szabállyal zárja ki a beszámítást (illetve az örökös hozzájárulásával engedi meg) az MMT. 2086. §-a: hagyatéki hitelező az örökös hitelező követelése ellenében, vagy az örökös hitelezője a hagyatékhoz tartozó követelés ellenében nem élhet beszámítással. Ez a beszámítási tilalom nem a követelés szilárdságának fokozását (bár ezt is jelenti), hanem a hagyaték lebonyolítás zavartalanságát akarja elérni. A beszámítás kizárása ez esetekben is a szilárdítást szolgálja, azonban más gazdasági célok érdekében, mint a forgalom biztonsága. A szilárdítás, mint jogtechnikai megoldás tehát túlhat a Tufy által tárgyalt harmadikok érdekhelyzetének biztosításán. 3. A jogi szilárdság egyik jogtechnikai eszköze bizonyos jogviszonyok olyan kiképzése, hogy feltételt nem tűrnek (Bedingungsfeindliche Rechtsgescháfte). A feltétel kétségtelenül bizonyos lazaságot visz be a szerződésbe, amelyből folyó kötelezettség a függőség alatt tehát nem oly mértékben szilárd, mint a feltétel nélkül kötött ügylet esetén. A feltétel kizártsága tehát szintén a szilárdjoguság más területe, más okokból megteremtett eszköze. A szilárdság ezen esetben abban is eltér a Tury által tárgyalt esetcsoporttól, hogy a szilárdság nem a kötelezettel jogi viszonylatban nem álló harmadik személyek érdekét, hanem a közvetlen jogviszonyban érdekelt ellenfél érdekét szolgálja. 4. Tury egyezően az idevágó irodalommal, a látszat védelemmel kötelezett fél felelősségét a látszatnak általa történő felidézésére alapítja (9. d.). Tury szövegezése szerint: a felelősségnek jogalapja egyedül a látszat felidézése is lehet a kötelezett személy részére. A telekkönyvi jóhiszemű szerzés —• ugyancsak a látszat védelem körébe tartozik, de a látszat védelem itt függetlenül a látszat felidézéseért való felelősségtől is helyt fog; a jóhiszemű oltalom pusztán a telekkönyvi látszat alapján akkor is fennáll, ha a látszat kialakulásában a fél nem is játszik szerepet. Ha secundus nevére hamisított okirat alapján került az ingatlan tulajdonjoga, a tertius szerzése (a 947 1888. sz. rendelet korlátai között) oltalmat kap. Tury tételével szemben ez nem kritikai ellenvetés, mert Tury a szilárdjogu ..nyilatkozat" által szem előtt tartott esetcsoportjára (váltó, részvényjegyzés, belépési nyilatkozat) érvényes tételként vallja, hogy amennyiben a „nyilatkozat" hamis, nem attól származó, mint akitől származni látszik.