Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 5. szám - Tury Sándor Kornél: Szilárd jogu nyilatkozatok a kereskedelmi jogban

263 Tury Sándor Kornél: Szilárd jogú nyilatkozatok a kereskedelmi jogban. A szegedi egyetem kitűnő kereskedelmi jogi professora különlenyomatban is megjelentette a Szladits Emlékkönyvben közzétett értekezését. Ez a tanulmány nemcsak terjedelme, de tartalma után is ítélve, egyik súlyos értéke az Emlékkönyvnek. A témával szerző a néhány év előtt megjelent nagyarányú mun­kájából („Igazságellenes tényezők a jogban" — ismertetését Vági József tollából ld. Polgári Jog 1935. évf. 389. old.) már foglalkozott. Egy ott részletesebben ki nem fejtett vonatkozás a szerző vizs­gálatainak anyaga. A téma: a könyv cime. Szilárd jogú nyilat­kozat: a felelősségnek a közönségestől eltérő nemével kiépített és ezen felszigorított felelősség alapján a forgalomképesség ma­gas fokával felruházott nyilatkozat. A felelősség felszigorítása a nyilatkozat hatálytalanságát maga után vonó támadásra irányuló — a jog normális szabályai szerint egyébként fennálló jogosult­ság kizárása. Minden ügylet megtámadásának alapjául szolgáló támadás (tévedés, kényszer) e nyilatkozattal szemben ki van zárva, hogy a megtámadás rizikójával a nagyközönségnek szá­molni ne kelljen, hogy a nyilatkozatból folyó kötelezettség fenn­állása minden jogi kételyen felül álljon — a nyilatkozat „for­galomképes" legyen, amin tulajdonképen a nyilatkozatnak a for­galomra való gazdasági alkalmassága értendő. A váltónál ez az érdekhelyzet és annak felismerése, sőt a felismerés nyomán jog­szabályokkal honorálása régi keletű. Plósz váltójogában (11. 1.) idézi Bahlusnak a kereskedők .írásaira általánosított tételét: stabiles et firmae debent esse scripturae mercatorum. A stabili­tás, a szilárdság tehát már mint kifejezési mód Baldusra is szinte rákényszerítette magát, ami szerzőt a ..szilárdjogu" megjelölés szokatlansága alapján emelt kifogás alól is mentesíti. A nyilat­kozat szilárdjogusága a tételes jog terméke; nem egy — a nyi­latkozatoknak tartalmuk, vagy alakjuk szerint megjelölt csoport­jának általános szabálya a szilárdjoguság. hanem bár többször ismétlődő, de egy-egy nyilatkozat fajtára elrendelt tételesség alakítja át szilárdjoguvá a kérdéses nyilatkozatot. Hogy mely nyilatkozatokat épít ki a tételes jog „szilárd joguként", ennek törvényhozói indoka az a forgalmi érdek, a nyilatkozatnak az egyelőre személy szerint ismeretlen sokasághoz az ú. n. nagykö­zönséghez való abbeli viszonya, hogy egyesek érintkezésbe juthatnak a nyilatkozattal, amelynek „szilárdságában" biz-­niok kell, amelyet a jogrendnek szilárdul kell megalkotni, hogy a bizalom okkal keletkezzék az emberekben. Tury teljes határo­zottsággal a harmadikok (a nagy közönség) érdekében történő, a, jogrend által a harmadikok érdekeire tekintettel megteremtett „szilárdság''-gal foglalkozik. A szilárdjoguság elkülönülő egyes eseteinek közösségi magvát elvontan, teorikusan a látszat véde­lem elvében látja meg. de ennek a közösségnek akarva nem

Next

/
Thumbnails
Contents