Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)
1938 / 5. szám
247 12. §-ának rendelkezéséből is következik, mert ez a szabály a cég utódlását kifejezetten arra az esetre is szabályozza, amidőn kereskedelmi üzletet örökösödés útján szereznek meg. Ha a házassági szerződés szerint az özvegy haszonélvezeti joga az örökhagyó hagyatékából két gyermekrészre terjed ki, úgy a fenti szabályok értelmében az özvegyi jog kiterjed az üzlet megfelelő hányadára is. Közömbös ebből a szempontból, hogy a kereskedésnek mint iparjogosítványnak személyhez kötött joga az ipartörvény szerint kit illet meg. Minthogy pedig az özvegyi haszonélvezeti jog rendszerint az evvel terhelt vagyon birtokbantartásával gyakorolható, az üzlet két hatodrésze az özvegy közös birtoklásába bocsátandó; ez a rendelkezés az özvegyet a felek közti jogviszonyban arra jogosítja, hogy a peres üzletben saját javára mindazokat a jogokat gyakorolja, amelyek az üzlet hasznában két hatodrészben részes társat megilletik (P. 1. 662 1938.). * A K. T. 12. §-a értelmében ha a kereskedelmi üzlet tulajdonosa meghal, az örökösök az üzletet az eddigi'cég alatt vagy valamennyien, vagy az örökösök egy része valamennyi örököstárs beleegyezésével folytathatják. Ha tehát az elhunyt cégtulajdonos egy tizedrészben örökösei ily beleegyezést nem adnak, a cég törlendő. A Kúria (Pk. IV. 456/1938.) mindazonáltal az adott esetben 60 napi határidő kitűzésével módot adott arra. hogy az örökösök megegyezést létesíthessenek. * A részvénytársasúg zárszámadásainak olyan tényleg kifizetett, tételt is magukban kell foglalniok, amelyet az igazgatóság esetiét!' törvénybe, vagy jó erkölcsbe ütköző célra adott ki, mert különben a mérleg hamis. Ugyanaz az összeg követelésként csak akkor állítható be a mérlegbe, ha a társaság az ügylet semmissége miatt az eredeti állapot visszaállítását i<rénvli (P. IV. 139/ 1938.). Álrészvényes nemcsak az, akire a részvényes részvényét színlegesen ruházza át. hanem az is, akire valósággal, de visszaadási kötelezettség mellett mint fiduciáriusra ruházza a részvényesi jogok gyakorlása céljából (P. IV. 141/1938.). • « Korlátolt felelősségű társaság ügyvezetőjének törvényes képviselői joga. az 1930: V. t.-e. 52. §-ának helyes értelmezése szerint még oly módon sem korlátozható, hogy a korlátozást a cégjegyzékbe bejegyzik. A törvény 51. §-á 2. bekezdéséből folyóan lehetséges ugyan, hogy mindegyik ügyvezető csak együttesen, vagy mindegyik ügyvezető egyedül is jogosított képviselni