Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 5. szám

242 így felszabadított összeg nem csupán a zárgondnoki teendőket ellátó végrehajtást szenvedő munkájának ellenértéke, hanem annak célja: a végrehajtást szenvedő és háznépe létfenntartásának biztosítása. Következik ebből, hogy ez a rendelkezés alkalmazható akkor is, ha nem a végrehajtást szenvedő látja el ;i zárgondnok! teendőket. A döntvény indokolása ezután foglalkozik azokkal a jogszabályokkal (csődtörvény 5. §, kényszeregyességi rendelet 20. §, 89. JED.), amelyek a létminimum védelmével foglalkoznak és oda konkludál. hogy a végrehajtást szenvedőnek és háznépének eltartását a döntvényben szabályozott keretben biztosítani kell. * Az ágyassági viszonyban élő férj nem tagadhatja meg a visszatérést azért, mert felesége korábban maga is ágyasságban élt, ha a feleség a maga ágyasságát a visszahívás időpontjában már megszüntette, többször személyesen is kísérletet tett arra, hogy a férjet az életközösség helyreállítására bírja és a már mintegy 9 éve ágyasságban élő férj elvesztette az erkölcsi jogosultságát ahhoz, hogy az együttélés folytatását olyan ok miatt tagadhassa meg. amellyel a házaséletet megrontottnak alantas erkölcsi érzületénél fogva maga sem tekintette (P. III. 4285/1937.). Nem egészen értheti), hogy a két nyilvánvalóan egyaránt „'alantas erkölcsi érzületű" házasfél között miért csak az egyiket kell emiatt büntetni. Más volna az eset. ha a bontóper nem a visszahívás megtagadása eimén, hanem a férj erkölcstelen magatartása miatt a 80. § a) vagy c) pontja alapján indult volna meg. Ebben az esetben indokolt lett volna a bontás. A Kúria továbbfejleszti gyakorlatát: kompenzáció folytán elenyésző vétkesség, amely nem teszi indokolttá a bontást a 80. § aj vagy c) pontjai alapján megindított bontóperben, nem teszi őszintétlenné a viszszahivást. ha a 77. § a) pontjában szabályozott bontóok fennforgásáról van szó. A pereftkívüli visszahívásnak nem megfelélő módja az. ha tanuk jelenlétében történik. Ez a mód nem felel meg a házasság erkölcsi tartalmának és a házasság bensőséges természetének, mert ennek inkább a négyszem között történő békítő közeledés, harmadik személyek jelenléte által nem feszélyezett bizalmas beszélgetés és a szeretetteljes megkérés felel meg, mint a kiengesztelési szándék őszinteségének hiánya és a bontóok létesítésére irányuló szándék fennforgása iránt könnyen gyanút ébresztő tanuk jelenlétében folyó tárgyalás (P. III. 4606/1937.). Ha az alperes a bírói visszahívás vétele után továbbfolytatja a házastárs által ismert ágyassági viszonyt, ez bontóok, amely nem enyészik el a visszahívás által, mert ez egyúttal