Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)
1938 / 5. szám
243 magábanfoglalja az ágyassági viszony megszüntetésére való felhívást is (P. ÜL 5892/1937.). * Közszerzemény az a tiszta vagyonérték, amely a házastársaknak a szerzeményi közösség megszűntekor meglévő vagyonából a házastársak különvagyonának és az adósságoknak a levonása után fennmarad. A házasfelek egymás elleni ügyleti, pl. kölcsönkövetelései és a feleség hozományi követelése is az egész szerzeményből vonandók le és csak a fennmaradt szerzemény osztandó fel a házastársak között egyenlő arányban; tehát nem volna helyes ezekkel az összegekkel nem az egész szerzeményt, hanem az egyes házasfelekre jutó hányadot csökkenteni (P. I. 231/1938.). Ez az ítélet, mint általában bírói gyakorlatunk, az értéktöbbleti elv alapján áll (Szladits Vázlat II. 352.). A nőtartásdíj felemelése iránt indított perrel szemben érdemetlenség címén nem lehet végrehajtás megszüntetési keresetet indítani, mert a végrehajtás megszüntetési per a végrehajtási eljárás keretébe tartozó különleges természetű eljárás. A végrehajtás megszüntetése iránt előterjesztett kereseti kérelem azonban mint több magában foglalja kevesebb gyanánt az annak kimondására irányuló és rendes perútra tartozó kérelmet, hogy a felperesnek nőtartási díjhoz való igénye az érdemetlenség megállapítására alapul szolgáló cselekmény elkövetési időpontjától számítandó hatállyal megszűnt (P. III. 5079/1937.). * Kéményseprőüzlet átruházásának szerződésellenes megtagadásáltól folyóan a felperesek, szegénységükre hivatkozva, csak 20 év múlva lépnek fel. A P. I. 673/1938. sz. ítélet csak három évi elvont hasznot ítél meg. mert nem látja megállapíthatónak a perlésben való akadályozottságot. Figyelemreméltó, hogy a Kúria — igen helyesen — nem lát a perlésnek késedelmes voltában hallgatólagos joglemondást: az eset individuális körülményei folytán indokoltnak látszik az is, hogy az elvont hasznokat a Kúria nem a keresetindítástól, hanem annál 3 évvel korábban kezdődően ítélte meg. A kárkövetelés egységes és oszthatatlan. A kárkövetelésnek a perben jogfenntartás nélkül bejelentett leszállítása ennélfogva a fenn nem tartott követelésről való lemondást foglal magában. Ez a lemondás csak az akaratnyilvánítás érvénytelenségére nézve fennálló magánjogi elvek alapján támadható meg. A lemondás után további tártérítést csak akkor lehet érvényesíteni, ha a lemondás után további károsodás következett be (P. III. 4093/ 1937.). Az ítéletben kifejtett jogelv a legnagyobb óvatossággal alkalmazandó, mivel a joglemondást nem szabad vélelmezni és a Pp. élesen megkülönbözteti a perben is gyakorolható joglemon2*
