Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 5. szám

234 visszatartó javára 3-ik személyekkel szemben is meg van.10) Külön kérdés, amelynek taglalásába ezúttal nem bocsátkozom, hogy a fent említett törvények alapján milyen jogosítványokat tulajdonítsunk a visszatartónak, ha pénzösszegeket tart vissza. A Mtj. 1132. § már általános szabályt proponál s visszatartási jogot ad connexitás esetére (,,ugyanannak a jogviszonynak alapján-'), továbbá a dologra tett költekezés valamint a dolog okozta kár esetére. Ezenfelül egyes más esetekben is, így Mtj. 578. § a találónak ad visszatartási jogot a talált dologra költségkövetelésének és találódíjának kiegyenlítéséig, Mtj. 680. § pedig a haszonélvezőnek adja azt a jogot, hogy költekezésből eredő követelésének kielégítéséig a haszonélvezet tárgyát — ha az ingó dolog — visszatarthatja. A Jav. nem határozza meg az így megállapított visszatartási jogoknak hatályát 3-ik személyekkel szemben, ami könnyen arra vezethet, hogy majd tiszta kötelmi jogi hatályt tulajdonítanak azoknak. De lege ferenda pedig a gazdasági élet követelménye a megtartási jognak minél erőteljesebb kifejlesztése és dologi biztosíték módjára dologi erővel való kiépítése. A megtart, jog a gyakorlati jogéletben nemcsak gazdasági jelentőségével, hanem perelhárító kihatásával is a leghasznosabb jogintézmények közé tartozik. Az idevonatkozó judikatura talán épen azért nem éri el azt a sűrűséget, amelyet ennek a jognak gyakorlati jelentősége érdemelne, — mert a megtartási jog gyakorlása a legtöbb esetben megelőzi és szükségtelenné teszi a pert. Az adós annak nyomai alatt inkább teljesít, s még talán akkor sem perel, ha adott esetben a megtart, jog előfeltételeit vitássá lehetne tenni. Egészséges jogélet örömmel kell, hogy felhasználjon minden eszközt arra, hogy az adóst kötelességének teljesítésére szorítsa. Az adósvédelmi szabályhullámok mindig beteg közgazdasági helyzet tünetei. A jogot pedig nem a beteg, hanem a/ egészséges gazdasági élet részére kell szabályozni. Szembe kell néznünk avval a ténnyel is, hogy a háború óta az adósvédelem elsőrendű jogpolitikai szempont s csupán alkalmazásának mértéke körül vannak ingadozások. Mégis végig vo10) Dezső Gyula (Szolgáltatás és ellenszolgáltatás a kötelmi jogkörében. Klny. '56. old. 313. j. s 58. old.) élesen megkülönböztetendőnek mondja a visszatartási jogot a megtart, jogtól, de nem tűnik ki, hogy miben látja a különbséget, mert az, hogy a Kt. 309—310. szerinti megtart, jog ..kizárólag biztosítási jellegű", nem elég a megkülönböztetésre, hiszen u. otc 57. old. rámutat az exc. non adimpl. c. és a tulajdonképi biztosítékadással elhárítható visszatartási jog közti különbségre. Utóbbi is kizárólag biztosítási jellegű. Végh Artúr id. tanulmánya (M. Ig. 1881.) együttesen tárgyalja és jellegében egymástól nem különbözteti meg a magánjogi és a keresk. jogi megtart jogot.