Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 5. szám

tatják, hanem bíróságainkat a jogtalan gazdagodás kizárásának gondolata indítja: a hitelezők ezzel az értéktöbblettel jogtalanul gazdagodnának az iparos rovására. Az elsőbbség arra az időpontra vonatkozással illeti a megtartót, amikor a megtart, jog gyakorlásának előfeltételei összetalálkoztak s nem az értesítés, keresetindítás, ítélet stb. későbbi időpontjára.7) Egyáltalában itt merül fel az a kérdés, hogy kell-e a megtartási jog keletkezéséhez a hitelezőnek valamely tevékenysége vagy a törvény erejénél fogva keletkezik az? Előbbi mellett érvel Káinoki Bedő Sándor, aki szerint a perindítás az. a tevékenység, amelyhez a megtart, jog keletkezését fűzni kell. Ezt az álláspontját nem tehetem magamévá a következő okokból. A jog gyakorlása feltételezi a jog létezését. Még az ú. n. alakító jogoknál sem a kereset létesíti az alanyi jogot, hanem feltételezi azt, pl. a megtámadási keresetnél. A megtart jog nem is alakító jog, s így az ennek érvényesítésére indított kereset nem is különbözik bármely más jogot érvényesítő keresettől. A megtart, jog iránti perben hozott ítélet annyiban konstitutív, hogy általa felperes kielégítési jogosultságot szerez, de ezt a hitelező avval is megszerezheti, hogy követelését perli és foglalást vezet a saját birtokában levő dologra. Elsőbbséget ez esetben is a megtartási jog keletkezésének időpontja adja.8) Élére állítja a megtart, jog megszerzésének időpontját a Cst. 12. § és 13. § második bek. Előbbi szerint a csődnyitás hatályának kezdete után a csődtömeghez tartozó dolgokra nem lehet megtart, jogot szerezni, utóbbi szerint a csődnyitás hatálya előtt szerzett megtart, jogot a csődnyitás után is lehet érvényesíteni és pedig a csődtömeghez tartozó dolgokra végrehajtás elrendelésével és foganatosításával is. Semmi alapja nincs e törvényszövegekben annak, hogy a keresk. megtart, jogot a Cst.. 13. § értelmében csak akkor lehetne érvényesíteni, ha a csődnyitás előtt perben rag// ítélettel megállapították volna. Az ellenkező nyilvánvaló a Vt. 108. 3-ik bek.-bői: ..a váltóbirtokos le nem járt követelésére nézve is megtartási joggal élhet, ha az adós 7) Így Neumann, Keresk. Törv. magy. 294. old. Helle (id. m. 58. old.) még a korábbi zálogjogokkal szemben is elsőbbséget vitat, ez általánosságban nem tartható fenn s nem is tartozik a dologi erő rendes megnyilvánulásához. 8) Az értesítés elmulasztása esetén a Kúria többször nyilatkozottügy, hogy ez nem idézi elő a megtartási jog elvesztését, hanem csak az ebből esetleg származó hátrányért való felelősséget. Kúria 1329/89. Dt. új f. 26. 259., K. 1686/1931. Hiteljogi Dt, XXIV. 98. Grill Dt. 1932. 539. old. Helle, id. m. 58, 59. szerint a keresk. és váltói megtart, jog elsőbbsége nem a keresetindítástól érvényesül, ellenben a magánjogi megtart, jog csak a megállapítására lefolytatott perben hozott ítélet alapján nyújt zálogjogot és ennek nincs elsőbbsége az ítélet előtt foglaltató hitelezők ellen.