Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 5. szám

232 csőd alá került stb." A megtart, jog- egyéb előfeltételeinek ez esetben is a csödnyitás hutáivá előtt kellett bekövetkezni, különben a Cst. 12. § a megtart, jog érvényesítését gátolná, az idézett mondat csak a követelés lejárt voltának követelményét engedi el. Ebben az esetben azonban a megtart, jog ir. keresetet a csödnyitás előtt meg sem lehetett volna indítani. A mondottakat támogatja a kényszeregyességi eljárásra vonatkozó rendelet (1410/1926. M. E.) 21. § 5. bek., amely szerint: „nem lehet továbbá megtartási jogot gyakorolni az adós vagyonához tartozó oly dolgokra és jogokra, amelyek az egyességi eljárás megindítása után kerültek a hitelező birtokába vagy rendelkezése alá". Ez a szöveg nyilván a hitelező birtokába kerülésnek, mint a megtart, jog egyik előfeltételének időpontját veszi irányadónak és nem a gyakorlásnak az időpontját, amely az eljárása, utáni időpontra is eshetik. A ke. rendelet tehát nyilván függetleníti a megtart, jog létesülésének időpontját a hitelező tevékenységétől. Az elsőbbség is. mint láttuk, független a keresetindítástól, mert hiszen kereset nélkül is. elsőbbségi bejelentéssel történhetik a megtart jog érvényesítése. A megtartási jog megnyíltának időpontját a Kúria 8404/ 1930. sz. ítélete (Hitelj. l)t. XXV. 25. o.) is arra az időpontra teszi, amikor érvényesítésének törvényes előfeltételei (így a birtokbavétel isi beállottak. Utólagos rendelkezés — ha azt a megtart, jogosult el nem fogadja — valamint a tulajdonjog utólagos átruházása a megtartási jogot meg nem hiúsíthatja.") A zálogjoggal összehasonlítva a megtartási jog hatását, azt találjuk, hogy utóbbiban meg van mind az a jogosítvány, ami a zálogjog ..biztosítási funkcióját-' (Személyi R. J. II. 95.) teszi: a dolog ki nem adása és a, kielégítési elsőbbség, de hiányzik a kielégítési jogosultság és hiányzik a petitórius kereset. Továbbá a megtartó hitelező megfelelő biztosíték ellenében kénytelen kiadni a dolgot, míg a zálogjogos csak fizetés ellenében. A megtartási jog erejét tehát akként határozhatjuk meg, hogy a zálogjog biztosítási joghatásait foglalja magában kielégítési jog és petitórius védelem nélkül: tehát csonka zálogjog. Csőd esetén a ('st. 57. § 4-ik pontja csak a keresk. és váltói megtartási jognak zálogjogi erővel való lebonyolítását rendeli. Ebből azonban nem szabad a contrario következtetést vonni. Ha magánjogi megtartási jognak dologi ereje van. az a csődben is érvényesül, mint külön kielégítésre jogosító dologi jog. Kényszeregyességi eljárásban is mint külön kielégítési jogot kezelik H) Ugyanilyen értelemben határozzák meg a megtartási jog elsőbbségét azok a régebbi döntések, amelyeket K. Bedő Sándor sorol fel idézett tanulmányában.