Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 4. szám - Megjegyzések a tisztességtelen verseny joggyakorlatához

220 fellépő felperes komoly működést fejt-e ki, mögötte valóban van-e kereskedelmi vagy ipari csoport, ez alapította-e, illetve ebből legalább 7 tag, szervesen beleilleszkedik-e valamely szakmába rendelkezik-e kormányzatilag jóváhagyott alapszabályokkal, organizációval, a szaktársak kebeléből funkcionáriusokkal. Mert ha benne is van a R.-ben, nem birhat a törvény szerint felperességi joggal oly alakulat, mely csupán formailag létezik, nem lényegesül meg valamely szakmában, az idevágó érdekek védelmezőjeként, nincsenek szakmabeli funkcionáriusai, nincs hivatali helyisége, még csak egy íróasztala sem, létét egy körpecsét szimbolizálja esetleg valamely ügyvédi irodában. Kétségtelen, hogy a törvényhozás a szakmai erkölcsök védelmét nem ilyen alakulatokra kívánta bízni és még kevésbbé a purifikálást. A gyakorlat ismételten figyelmen kivül hagyta, hogy a nehezményezett versenycselekmény, magatartás valóban szakmai. egyetemes érdeket sért-e — L fent (1), amiről később még szó lesz — és hogy ezen szakmabeli érdek előmozdítására hivatott-e a fölperes — 1. (2) —. Előfordul, hogy valamely szakmai egyesület egészen más szakmába vágó ügyben lép föl felperesként, bár ennek érdekvédelmére nem hivatott, annál kevésbbé, mert erre megvan e szakmának is a maga speciális egyesülete, vagy testülete, a bíróság a vonatkozó kifogást contra legem figyelmen kívül hagyja (pl. filmtekerccsel kapcsolatban fellé]) a Drogisták Testülete). Kétségtelen abusus, mert hiszen minden törvényadta speciális jog szigorúan értelmezendő. A kiterjesztő magyarázat és alkalmazás oly képtelenségre vezethet, mint amily jogi abszurdum pl. megadni a telki-szolgalmat másnak is. mint az uralgó-teleknek. II. Komoly abusus kezd kialakulni a gyakorlatban a zárt ár véd elemmel kapcsolatban, ennek a tisztességtelen versenyre való hatásában. A gazdasági versenyt befolyásoló, korlátozó tételesjogi intézkedéseknek (1931 : XX., 1931 : XXVI., 1934 : XV. t.-c. és az 1935. évi 5.999. M. E. sz. rendelet) jogpolitikailag és nemzetgazdaságilag egyaránt ingoványos területére vezetni a tisztességtelen verseny elleni törekvés útját, tartok tőle egyoldalú érdekből származó, eddig több-kevesebb sikerrel járt ügyeskedés eredménye. Szöges ellentétben van ez a Tvt.-vel, ennek szellemével, céljával, hatásában pedig gazdasági veszedelem. Az alaptörvényből, az 1931 : XX. t.-c.-ből kiindulva, az 1. §. rávilágít, hogy ez speciális irányban kívánja szabályozni a gazdasági versenyt („kartel és más hasonló célú jogviszony"), tehát teljesen elvonatkoztatva a Tvt.-től. Éppen ezért speciális szankciókat is állít fel a törvénybeütköző magatartás üldözésére. Mégis ezt a cselekményt a tv. vetületébe is hozva, még külön inkriminálni annyi, mint az orgazdát e minősége mellett még külön büntetni tisztességtelen versenyért is, mert e bűncselekményével tizedáron megszerzett árut áron alul hozta forgalomba. Maga a Tvt, (1. 1. §. 1. bek.) nem is gondolhatott az 1931. évi XX. t.-c.-be ütköző cselekményekkel szemben leendő alkalmaztatására, elsősorban, mert akkor — 8 évvel későbbi lévén &