Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 4. szám - Megjegyzések a tisztességtelen verseny joggyakorlatához

219 tömeges fellépésével megtévesztette jogszolgáltatásunkat a fel peresség kérdésében elannyira, hogy törvényhozásilag kellett újból a helyes irányt megjelölni. így jött létre az 1933: XVII. t.-e. Az ezóta eltelt 5 esztendő ezirányú jogi termésében tallózva megállapíthatjuk, hogy még mindig akadnak mesterségesen tenyésztett penészgombák, amelyek kipusztítása egyaránt érdeke jogi és gazdasági életünknek. A Tvt, 24. §-a a versenytárs mellett, akiket itt végig figyelmen kívül hagyunk, felperességi jogot ad: a tisztességtelen versenycselekmény által érintett (1) szakmabeli érdekek előmozdítására hivatott (2) belföldi gazdasági testület vagy szakegyesület részére (3). Az 1933:XVII. t.-c. 17. §-a a Kereskedelmi Minisztert bízza meg, hogy a kereskedelmi és iparkamarák meghallgatása után rendeletileg állapítsa meg az előbbi (3) intézmények jegyzékét. E törvény miniszteri indoklása szerint: „Gyakorlatban az a visszásság volt észlelhető, hogy olyan szakegyesületek is, amelyek tényleg működést nem fejtettek ki s csupán formálisan léteztek, különösen a kereskedelmi és iparkamarában működő választott bíróság előtt keresettel léptek fel". ..A tisztességtelen versenyről szóló törvény célzata azonban az volt, hogy csupán a komoly működési kifejtő gazdasági testületeket és szakegyesületeket ruházza fel a törvényben biztosított jogokkal." Ének alapján keletkezett a 11.600/1934. K. M. sz. rendelet, mely azonban a ,,jegyzék" összeállításánál nemcsak a kamarák véleményeit, de magukat a törvényeket, melyeknek létét köszönhette, sem tartotta minden tekintetben szem előtt. A perben tehát megállapítandó elsősorban, hogy a felperesként fellépő jogi sze mély fel van-e véve a H. szerinti jegyzékben. Ha nem, a kereset a limine elutasítandó, ha igen. vizsgálandó, hogy felperesként fellépő a törvényes kellékeknek megfelel-e? Ugyanis jogrendszerünk törvényrontó rendeleteket nem ismer, miért is ha a R. a .,jegyzék-- összeállításában figyelmen kívül hagyta a vonatkozó törvényhelyeket, ez a törvény tisztaságát, erejét és kötelező alkalmazásában a bíróságot nem befolyásolhatja. Utalok itt elsősorban a Magánjogi Törvénykönyv 49. §-ára, amely az egyesület keletkezésének és ilykénti működhetésének feltételeit szabláyozza. Hiába adott felperességi jogot a R. valamely formailag, papiroson létező jólhangzó névnek, ha ez nélkülözné a most felhívott törvénytételben felsorolt alkatelemek valamelyikét, mert így ez jogalanyisággal nem bir. amikor is természetszerűleg nem nyerhet jogokat, ilyenekkel nem élhet, tehát felperességi joggal sem. A Tvt. 24. §-a és az 1933 : XVII. t.-c, 17. §-a (figyelemmel a vonatkozó miniszteri indokolásra) szabályozzák, illetve mint keret tartalmazzák és körülzárják a tisztességtelen verseny perekben a felperesség joganyagát. A R. csupán ezeket magyarázza, ha jól. a tételes jog szellemében, akkor alkalmazandó, de ha a törvényszabta keret tágítására, áttörésére vezetne alkalmazása, úgy mellőzendő. Vizsgálandó tehát, hogy a R, szerint