Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 4. szám - Érvénytelen szerződés választottbirósági kikötése

215 két elbírálandó kérdés liquidítása között. Nem a liquidítás hiánya az oka, tehát annak, ha a bíró az ügyet a yálasztottbíróság ügykörébe esőnek tartja. Kényszer esetében is felvethető a kérdés, hogy a kényszer a szerződés tartalmi részében foglaltak elérése kedvéért került-e alkalmazásra és a választottbírósági kikötés nem a kényszer hatása alatt vállaltatott-e. Viszont a másik oldalon az is lehetséges, hogy éppen a választottbírósági kikötés kedvéért érvényesült teljes nyomatékkal a kényszer, mert nagyon sokszor a választott bíróság személyi összetétele szinte leplezetlenül kívánta azt a célt szolgálni, hogy egy a kényszert alkalmazó fél irányában .. gntgesinnt" (de alakilag aggályosság vagy más címen utóbb sem kifogásolható tagokból álló bíróság a jogszerűség látszatával ruházza fel azt a meghozandó döntést, aminek elérését a kényszer szolgálni kívánta. Mindenképpen mellőzendő azonban a kényszer intenciója szerinti tagolása a szerződésnek, mert i kényszer címén való támadás a szerződési akarat fogyatékosságára van alapítva és az akaratfogyatékossága a szerződés egészére hat ki. Másik variáns: felek külön okiratba foglalják a szerződést és a választottbírósági kikötést. Ez esetre külső fonna szerint is két ügyletre oszlik fel a felek megállapodása. Ha a szerződés érvényessége elleni támadás az ügylet tartalmával van összefüggésben Hlyen a megbeszélt esetben az 1932: VI. t.-c.-re alapított támadás és a kartelszerződésnek a bejelentés hiányára alapított érvénytelensége), akkor már maga a támadás is nyilvánvalókig csak az alapügyletet érinti és a választottbírósági külön megállapodás a támadás körén kívül esik. Megnehezíti azonban a. döntést az egy okiratba való foglalás, amikor az elbírálásnál adódik a kérdés, vájjon az egyetlen okirat nem tartalmaz-e két külön megállapodást. A Kúria döntésében „magánjogi alapszerződéséről és egyidejűleg létrejött „választott bírósági kikötés"-ről beszél, de sehol a Kúria döntésében nem beszél arról, hogy az okirat egysége ellenére két megállapodás jött volna létre i felek között. De a két ügyletre való tagolás tagadhatatlan spekulatív álláspontjára szükség sincs, mert az egységes ügylet álláspontja, mellett, is helytálló a Kúria döntése. Egységes ügylet esetén a részleges semmiség elvei nyernek alkalmazást. Ezen elvek értelmében pedig az ügylet részleges semmisége a nem hibás rész semmiségét csak az esetre vonná maga után. ha mint azt a MT. 997. és 1020. §-'a mondja, meg nem állapítható, vagy negatív stilizálással mondva, fel nem tehető, hogy a felek a szerződést a hibás rész nélkül is megkötötték volna. Amint nincs kétség azirányban, hogy egy szerződés a maga tartalmi részében akkor is megáll, ha a, bírósági alávetés, vagy valamely bírósági kikötése valamelyes okból nem érvényes. — ugyanígy az adott esetben a*