Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 1. szám - A rokoni tartási igény érvényesítése

3. szülői házasságának megszűnése után szüiouoi vagy azo« egyikétől, illetve másikától (pl. ha az anya elhalt és a kiskorú az anyai nagyszülő gondozásában van, az apa elleni igény) követel tartást. Az 1—3. pont esetében a gyámhatóság hatáskörébe tartozik az eljárás akkor is, ha a gyermek a születési anyakönyvi kivonat szerint törvénytelen ugyan, de a szülők utóházasságot kötöttek és az apa a gyermeket közokiratban elismerte (Hb. 11/ 1924,); nemkülönben akkor is, ha különélő vagy törvényesen elvált házastársak által közösen örökbefogadott gyermek javára érvényesített tartásigényről van szó (Hb. 41/10—1921.) és iha az örökbefogadó apához férjhez ment anya a házasiság felbontása után követel volt férjétől — az örökbefogadótól — az örökbefogadott részére tartásdíjat (170.360/1926. B. M. sz. hat.). A tartás úgy a jövőre, mint a múltra nézve követelhető a gyámhatóság útján (Hb. 21/1912. és 11/1924., Hb. 23. és 47/1925., Hb. 41/1927.). A jogerős bírói ítélettel megállapított tartásdíjnak nemcsak a felemelése (Hb. 47/3—1925.), de mérséklése is a gyámhatóság hatáskörébe vág (Hb. 17/3—1933.). Hasonlóképpen a gyámhatóság hivatott az elbírálásra, ha a bontóper, illetve az ideiglenes nő- és gyermektartási per során az atya által egyességileg vállalt szolgáltatás készpénz egyenértékének megállapítása szükséges (Hb. 5/3'—1933.), A hatáskör kérdését az sem érinti, hogy a felek a tartás kérdésében közjegyzői okiratban megegyeztek (Hb. 51/8—128.). A gyámhatóság hatáskörébe vágó gyermektartási igény polgári perúton az ideiglenes nőtartási keresettel kapcsolatban sem érvényesíthető (K. 303/1917., ellenkező K. G. 267/1914.). A törvényes gyermek gyógykezeltetésével felmerült költség a tartásdíj ifogalma alá esvén, a Hb. 68/6—1929. és 18/4— 1929. sz. határozatok szerint ily kérdésben is a gyámhatóság hivatott az eljárásra. A most ismertetett általános hatásköri szabály alól a törvény két kivételt állapít meg. Az egyik az, hogy a házassági per bírósága szükség esetén ideiglenesen határozhat, ha a gyámhatóság még nem határozott. Ez tehát egy kisegítő természetű hatáskör, amely a gyámhatóságnak a bontóper során meghozott határozata folytán hatályát veszti. A másik kivétel az, hogy a felbontó vagy elválasztó ítéletben a perbíróság szükség esetén akkor is határoz a tartás kérdésében, iha a gyámhatóság már határozott, vagyis az ítéletben a perbíróság a gyámhatóság korábbi határozata dacára és ellenére is dönthet, amely döntésnek hatálya a végrehajthatósággal kezdődik. Ha a bíróság az ítéletben e vonatkozásban nem rendelkezik, a gyámhatóság határozata marad érvényben. Ha a házassági per bírósága a tartás felől jogerősen határozott, az