Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 4. szám - Érvénytelen szerződés választottbirósági kikötése

214 hogy amikor a szerződés érvénytelenségét vitatja, önmagával kerülne ellentétbe, ha mégis a választott bírósági eljárást venné igénybe, vagyis elfogadná alapul azt a szerződést, amelynek érvényességét ő tagadja és amelynek érvénytelenként való megállapítása az ő célja. Ez a logikái önellenmondás csák látszatra forog fenn és inkább stilisztikai kiélezés, sem mint jogi valóság. Éppen a szóbanforgó ítélet tényállása alkalmas ennek megállapí tására. A felperes ugyanis a szerződés érvénytelenségét az 1932: VI. t.-c.-re alapította. A Kúria igen helyesen utal arra. hogy az a körülmény, „hogy a főügylet tartalma az 1932. évi VI. t.-c. rendelkezéseibe ütközik s csupán bírói hatáskört megállapító tartalma tekintetében megengedett választott bírói kikötésre nem vonatkozik, következésképpen a keresettel megtámadott szerződés semmisége az egyidejűleg létrejött választott bírói kikötés érvénytelenségét nem vonja maga után", majd valamivel alább: ..a megtámadott szerződés anyagi tartalmának érvénytelensége a hatásköri kikötés érvényességére ki nem hat". Két. másik variánst vonultatunk fel. A szerződést, amely a választottbírósági kikötést is tartalmazza, kiskorú kötötte meg. A gyám nyilván joggal fordulhat az ügylet érvénytelenségének kimondása, esetleg az érvényességgel kapcsolatos igények iránti keresetével a rendes bírósághoz. A kiskorúság ugyanis egyképpen érvénytelenné teszi a kiskorú minden ügyleti ténykedését, ennek az ügyleti ténykedésnek változó tartalmára való tekintet nélkül. A megbeszélt esettel egybevetve az ügylet érvényességének kizsákmányolás cimén való vitatása csak az ügylet kizsákmányoló tartalmát éri utók. a választott bírósági kikötésben pedig kizsákmányoló karakter nincs. A kiskorúság és a szerződés tartalmi rendelkezései alapján vitatott kizsákmányoló jellegre alapított érvénytelenség abban is nyilvánvalóan eltér, hogy az érvénytelenség liquiditása más-más fokú. A kiskorúság megállapítása, kézenfekvően egyszerű; a kizsákmányoló jelleg csak a teljes joganyag méltatását elvégző bírói értékelés után és által nyer tisztázást, de mégsem az érvénytelenség liquiditásának ezen eltérő foka adja annak magyarázatát, hogy kiskorúság esetén a választottbírósági kikötés is érvénytelen, míg az 1932: VI. t.-c.-re alapított érvénytelenség a választottbírósági kikötést nem éri utol. Hogy nem a semmiség könnyebb és nehezebb megállapíthatósága, a semmiség alapjául szolgáló tény liquiditásának foka a döntő, mutatja, az ügylet érvénytelenségének kényszer címén való megtámadása. A kényszer címén való támadás a szerződés anyagi tartalmára éppenúgy fennforog, mint annak bármely megkülönböztetlen részére és így a választottbírósági kikötésre is. Fennforog-e valójában kényszer, époly kevéssé liquid. mint az a kérdés, hogy a szerződés adott tartalma szerint kizsákmányoló ügyletnek minősül-e, vagy legalább is csak fokozati eltérés van a