Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 3. szám - A csődtömeggondnok elszámolása a perköltségekről és a dijelőlegről

174 felveszik, egyúttal azonban a maguk javára a kiadások között is szerepeltetik, — vagy pedig, minthogy a könyvelés mindkét oldalán szereplő tétel a számadás egyenlegét nem befolyásolja, az ilyen perköltségtételt a számadásból egészen kihagyják. Viszont a behajthatatlan perköltséget önmaguk javára kiadásba helyezik. A tömeggondnokoknak ez az eljárása a következő elgondoláson alapszik: A perbíróság által megállapított perköltség a pernyertes fél ügyvédjét illeti meg, tehát a tömeggondnok is megtarthatja magának a kezéhez befolyt perköltséget. A be nem folyt perköltséget saját felével, a tömeggel szemben is megállapítottnak tekintheti és a tömeget annak összegével mint kiadással megterhelheti. A csődbiztosnak a számadások megvizsgálása alkalmával egyik legfontosabb feladata, hogy ezt a törvényellenes gyakorlatot megszüntesse és kellő eréllyel oda hasson, hogy az ellenféllel szemben megállapított és a tömegbe be nem folyt perköltséget a tömeggondnok számadásában kiadásként ne szerepeltesse, de ne helyezze saját magának kiadásba az ellenféltől befolyt perköltséget sem, bár annak összegét számadásába bevételként felvette. A m. kir. Kúriának 1931. évi december hó 12. napján kelt 46. sz. polgári jogegységi döntvényéből következik, hogy a csődtömeggondnoknak a csődtömeg pereiben felmerült költségei és díjai nem a perbíróságnál a Ppé. 18. §-a alapján állapíttatnak meg ,hanem a csődtörvény 103. §-a értelmében a csődbíróságnál a csődtömeggondnoki díj keretében. A csődbíróság a tömeggondnokot a területén lakó ügyvédek sorából nevezi ki, de a hatósági megbízás alapján eljáró tömeggondnok mint a tömeg törvényes képviselője a Ppé. 18. §-a szempontjából nem esik egy tekintet alá a perbeli képviselettel megbízott ügyvéddel és nincs clyan megbízó fél, akinek perrendszerü meghallgatásával (Ppé. 254. §.) a bíróság a költségek és díjak tárgyában határozhatna. A tömeggondnok által végzett peres vagy perenkívüli teendő a jogegységi döntvény indokolása szerint a csőd lebonyolításának csak egy-egy mozzanata, melynek jelentőségét a csődügy egésze szempontjából kell megítélni. Ezért a Cst. 103. §-a értelmében a tömeggondnoki díj szabad egyezkedés tárgyát képezi a csődválasztmány és a tömeggondnok között, mely egyességet a hitelezők meghallgatása után a csődbíróság hagyja jóvá, de joga van a díjat mérsékelni. Ebből a következő szabályok vezethetők le: 1. Az ellenféllel szemben megállapított, de be nem folyt perköltség a kiadások közé nem vehető fel, mert a csődtömeggel mint saját féllel szemben perköltség megállapításának helye nincsen s ennélfogva az ilyen perköltség a csődtömeg terhére el nem számolható. 2. Az ellenféllel szemben megállapított és befolyt perköltség nem számolható el akként, hogy a perköltség összegének bevételezése mellett a tömeggondnok azt egyúttal a maga javára kiadásba helyezi, vagy az ilyen perköltséget a számadás-