Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 3. szám - A csődtömeggondnok elszámolása a perköltségekről és a dijelőlegről

173. egyenleg jelenti a tömeggondnok kezén levő készpénz-vagyont, melyből ő a törvényben meghatározott sorrend és módozatok betartásával a csődtömeg részéről a fizetéseket teljesíti. A csődbíróság még a csőd elrendelése előtt a csődnyitási eljárás során hivatalból vizsgálja, hogy van-e a vagyonbukottnak csőd'bevonható szabad vagyona, melyből legalább az eljárási költségek fedezhetők, amennyiben pedig csődnyítási kérelmet a hitelező terjeszt elő, a bíróság a csődnyitási kérelem felett tárgyalási határnapot sem tüz ki addig, míg a hitelező legalább 200 P költségbiztosítékot letétbe nem helyez (6300 1932. M. E. sz. rend. 32. §), illetve a csődnyitási kérelmet a bíróság visszautasítja, ha a hitelező a költségbiztosíték letétbehelyezését elmulasztja. A törvényhozásnak ez az előrelátó gondoskodása is azonban csak azt biztosítja, hogy a csődtömeggondnok nem fizet rá a csődeljárásra a költségeknek saját zsebéből való előlegezése által; előfordul azonban a mai szegényes csődügyekben nem ritkán, hogy a osődtömeggondnok hatósági megbízatása alapján minden jutalmazás nélkül fárad és dolgozik, mert tömeggondnoki díját a bíróság csak megállapítja, de arra fedezet a csődben már nem jut. Ha a tömegtartozások és a készkiadások a csődtömeg vagyonát teljesen kimerítik, a tömeggondnok díja kiegyenlítetlen marad a csődben, Ilyen esetben a csődbíróság újabb, jobb kilátásokkal induló kirendeléssel igyekszik őt kárpótolni. Az ilyen negatív eredményű csődügyeket figyelmen kívül hagyva sem rosszalható a tömeggondnoknak az az eljárása, hogy az esetleg évekig elhúzódó csődnek nem várják be a végét, amikor utolsó aktusképpen a csődbíróság a tömeggondnoki díjat megállapítja, hanem a megállapítandó tömeggondnoki díj terhére munkájuk ellenértékét még a csőd folyamatban léte alatt részletekben már felveszi. Erre két lehetőség nyilik: a perköltségek és a díjelőleg formájában. A csődeljárással kapcsolatban rendszerint perek is folynak: részint szorosan a csődeljáráshoz tartoznak, mint a bejelentett követelések valódisága és osztályozása iránti perek, a csődbeli megtámadási perek, a visszakövetelési perek, részint onnét adódnak, hogy a csődnyítás következtében a közadós elvesztette rendelkezési képességét a vagyona felett és a csődtömeg részéről vagy ellene indított perekben: behajtási, szolgálati viszonyból eredő, tartási stb. perekben mint a csődtömeg törvényes képviselője félként a tömeggondnok szerepel. Azzal az oldalával az éremnek, hogy amikor a csődtömeget a bíróság marasztalja, a megállapított perköltség a csődtömeget tömegtartozásként terheli, — nem kívánunk foglalkozni. Mi történjék azonban azzal a perköltséggel, melynek megfizetésében a bíróság a tömeg javára az ellenifelet marasztalja. Ez a perköltség a tömeggondnok kezéhez vagy befolyik vagy behajthatatlannak bizonyul. A számadásban a tömeggondnokok hosszabb idő óta folytatott gyakorlat szerint a befolyt perköltséget a bevételek közé