Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 3. szám - Bizonyítékok mérlegelése a perújítási eljárásban

168 hogy a felhozott új bizonyítékok az újító félre vonatkozólag kedvezőbb döntést eredményezhettek volna. Érdekes kérdés miképen mérlegeli a bíróság a perújításban felhozott új bizonyítékokat a visszautasítás szempontjából és miképen történik a bizonyítékoknak mérlegelése a perújítás elrendelése és az új bizonyítékok felvétele esetén? A bíróság nincs előre abban a helyzetben, hogy megállapítsa, hogy a felajánlott bizonyítás milyen eredményre fog vezetni, hogy a tanúk vallomása szavahihető lesz-e és hogy az alapperbeli adatoknak az új bizonyítékokkal való összevetése az újító félre kedvező döntést ifog-e eredményezni. A bíróság osak azt állapíthatja meg, hogy a felhozott tények és bizonyítékok egyáltalában alkalmasak-e az alapperbeli tényállás megdöntésére. A bíróság tehát nem mérlegel, nem veti össze az alapperbeli bizonyítás eredményét az új bizonyítás várható értékével, hanem tisztán az alkalmasságot dönti el. Nem mondhatja tehát a bíróság, hogy a perújítási kereset visszautasítandó azért, mert a kihallgatni lkért egy tanú az alapperben kihallgatott három tanú vallomását meg nem döntheti. A perújítás visszautasításának ítélettel a törvényes előfeltételek hiánya miatt csak akkor van helye, ha a perújítási keresetben felhozott tény vagy bizonyíték egyáltalában nem alkalmas az alapperbeli ítélet megdöntésére. Ilyen eset az, mikor a felhozott tény a jogi döntés szempontjából közömbös pl. a tárgyi felelősség alapján marasztalt alperes azt akarja bizonyítani, hogy ő a kellő gondossággal járt el, őt vétkesség nem terheli és ennek igazolására hoz fel tényeket és bizonyítékokat. Visszautasítás esete forog fenn, amikor a bizonyítás fel vételéneik vagy a if elajánl ott bizonyítékkal való bizonyításnak törvényi akadálya van pl. lelkészt kér kihallgatni az újító fél olyan körülményre, amit a gyónási titok véd és amire nézve a lelkész ki nem hallgatható, vagy ingatlan elidegenítését tanúkkal akarja igazolni, a feleség férjének számára való ingatlan elajándékozását egyszerű magánokirattal. Fenti fejtegetések megfelelnek a bírói gyakorlatnak. Viszszautasítandó a perújítás, ha az új tényeík valóságuk esetén sem eredményezhetnek kedvezőbb eredményt (K. 378/1920., 994/ 1936.). A perújítás megengedése kérdésében nem köteles a bíróság a felajánlott bizonyítékok hiteltérdemlőségének kérdését eldönteni (K. 943/1936.). A bíróság a perújítás megengedése kérdésében csak azt vizsgálja, hogy a bizonyításra felajánlott új tény, ha valónak bizonyul is, akként változtatja meg az alapperbeli tényállást, hogy az erre alkalmazott jogi döntés megdől. (K. 1851 1934., 5914/1936.) A perújításnak a Pp, 563. §. 11. pontja szerinti feltételei már megvalósulnak, ha a felajánlott tények és bizonyítékok nyilván nem alkalmatlanok eltérő tényállás megállapítására. Nem utasítható vissza a perújításí kereset még akkor sem, ha az újított per bírósága az újabban felvett bizonyítást önmagában sikertelennek, vagy az alapperbeli tényállás megdöntésére elégtelennek ítéli is, ez érdemi elutasításra vezethet. (K. 2267/1937.)