Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 3. szám - Bizonyítékok mérlegelése a perújítási eljárásban

169 Más a helyzet, ha a bíróság a perújításnak helyt ad és -az új bizonyítást lefolytatta. Ebben az esetben az a sorompó, melyet az alapperbeli ítélet jogereje jelentett, felhúzódik és szabad az út az anyagi igazságnak érvényesítésére. Ebben az esetben a felek tetszés szerint hozhatnak fel a perújítási keresetben nem érvényesített új tényeket és bizonyítékoíkat a perrendtartási törvények ikorlátai között. Érdemben helyes, de nem szabatos egyes bírói döntések az a meghatározása, hogy még a fellebbezési eljárásban is hozható fel új perújítási ok (K. 6100/1917.), mert a perújítás megengedése után nem újabb perújítási okról, hanem egyszerűen a per során megengedett újabb tényállításokról és bizonyítási indítványokról van szó. így helyesen mondják ki más ítéletek, hogy a perújítási eljárásban a felek új tényállításokat és bizonyítási indítványokat szabadon megtehetnek, abban gátolva nincsenek (K. 2054/1936., 4396/1935.). A bizonyítás felvétele után az új bizonyítás eredménye az alapperbeli bizonyítás anyagával együttesen újból mérlegelhető, ez következik a bírói szabad mérlegelésnek a perújítás során is alkalmazandó elvéből, de ez az anyagi igazság követelménye is. Mégis az a korlátja az újbóli mérlegelésnek, hogy a perújítás nem szolgálhat az alapperbelí bizonyítékoknak új bizonyíték nélküli újbóli mérlegelésére, amikor a perújítás csak az alapperbeli ítélet jogerejének kijátszásául szolgálna. Ha tehát az újító fél által felajánlott bizonyítás teljesen eredménytelen volt, pl. az újonnan kihallgatott tanuk semmit sem tudtak a döntő ténykörülményekről, alkkor az alapperbeli tényállás változatlansága mellett az alapperbeli mérlegelés felülvizsgálása helyt nem foghat. Ha azonban az új bizonyítás bár magában elégtelen az alapperbeli tényállás megdöntésére, de mégis bizonyos újabb anyagot szolgáltatott a döntő tényekre nézve, úgy az alapperbeli bizonyítás is újból és esetleg az alapperbeli bíró megindokolt meggyőződésétől eltérőleg is mérlegelhető. Sőt ebben az esetben, ha az alapperbeli jogi döntés az újabb bírói gyakorlatnak nem felel meg vagy helytelen, az újított per bírája a megváltozott bizonyítási anyagra, az alapperbeli bíró ]ogi felfogásával szemben a helyesnek és a bírói gyakorlatnak megfelelő jogi döntést alkalmazhatja. A bírói gyakorlat szerint az alapperben felvett bizonyítás eredményének újabb méltatására nincs ugyan szükség (K. 3542 1934.) és új döntő bizonyíték nélkül az alapperbeli bizonyítékok újabb mérlegelése helyt nem foghat (K. 2054/1936.), de az új tényekkel az alapper összes adatai és bizonyítékai is mérlegelendő'k (K. 2296 1935.). A Kúria 7/1936. számú ítélete szerint perújítás esetén az alapperbeli tényállás megdöntése nélkül a jogi álláspontot megtámadni nem lehet, miből következik, hogy az alapperbelí tényállás megváltozása esetén a helyes jogi álláspontnak az alapperbeli bíró döntésével ellenkező érvényesítése is lehetséges. A Kúria 1034/1919. számú döntése kimondja, hogy helytelen jogszabály alkalmazása nem perújítási ok, de a perben kimutatható, hogy a jogszabály alkalmazásának nincsen helye. Az anyagi igazság is megköveteli, hogy ha a perújítás fel-