Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 3. szám - Bizonyítékok mérlegelése a perújítási eljárásban

167 Már említettük, hogy a perújítás oka az alapperbeli tényállás tévessége vagy hiányossága és nem a jogi döntés helytelensége. Nincs tehát perújítás azon az alapon, hogy az alapperbeli ítélet utáni időben új törvényhozási intézkedés történt (K. 5303 1924.), új jogegységi döntés hozatott (K. 3891/1933.), a bíróságok utóbb más jogi álláspontra helyezkedtek. Nem bírálható felül a jogi döntés (K. 2056/1936.), az alapperbeli állítólagos jogszabálysértés (K. 1631 1934.). Hogy a perújítás elrendelése esetén bizonyos tekintetben a helyzet változik, erre még visszatérünk. A lényeges az új bizonyíték, akár az alapperben használt vagy nem használt tényre vonatkozik is. Új tényállítás bizonyíték nélkül nem eredményezheti a perújítás elrendelését, viszont természetesen az új bizonyítéknál a bizonyítás általános szabályai szerint is meg kell jelölni a bizonyítandó tényeket, hiszen enélkül a bíróság nem is tudja eldönteni, hogy az új bizonyítás felvétele az újító félre nézve kedvezőbb döntést eredményezhetett-e, mert ehhez a ténykörülményeknek az alkalmazandó jogszabály szempontjából való minősítése szükséges. Kétség merülhet fel, hogy az okiratok helytelen értelmezése és téves szakértői vélemény alapján van-e perújításnak helye. Mindkét esetben bizonyítás eredményének mérlegeléséről van szó, már pedig a bizonyítékok új mérlegelése alapiján nincs perújítás. De helyesen a bíróság különböztet azon az alapon, hogy a perújítás oka a helytelen tényállás alapján hozott jogi döntés. Ha tehát az újító fél az okirat értelmezésének vagy a szakértő véleményének alapjául szolgáló tényállás helytelenségét akarja új bizonyítékokkal megdönteni, úgy van helye ezen az alapon perújításnak; ha ellenben csak a bizonyítás eredményének változatlan tényállás melletti mérlegelését támadja meg úgy ez nem perúiítási ok. Új szalkértői bizonyítás felajánlása csak akkor perújítási ok, ha az alapperbelí szakértő tévedett, vagy az újított perben meghallgatandó szakértő új körülményeket vagy tudományos felismeréseket vehet alapul, melyeket az alapperbeli szakértő nem ismert (K. 5238/1934.). Az okirat értelmezése perújítási ok lehet, ha az alapperben használt okirat tartalmára nézve hoz fel olyan új bizonyítékokat, melyek alapján az másképen értelmezhető (K. 4752 1925.). Természetesen aikkor is van helye perújításnak, ha az új tényállítások és bizonyítékok a felek akaratára nézve, mely az okirat értelmezésének a betűszerinti értelemnél fontosabb alapja, más tényállás megállapítására alkalmasak. Tisztán a mérlegelés keretében azonban az okirat értelmezése nem lehet perújítás alapja. Erre vonatkozhat a K. 400/1935. döntvényének a döntvénytárakban közölt elvi kivonata: ,,Nincs helye perújításnak okirat értelmezésének tévessége miatt". A Pp. 571. §-ánaik második bekezdése szerint, ha a szóbeli tárgyaláson tűnik ki, hogy a perújítási kereset nem volt a törvényes időben megindítva, vagy hogy törvényes előfeltételei hiányoztak, a keresetet ítélettel vissza kell utasítani. A Pp. 563. §. 11. pontja szerint a perújítás feltétele az,