Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 3. szám - Ütköző hitelezői jogok rangsora

158 adósára idegen, mást illető vagyonból kapna kielégítést — ami nyilván a jog alaptételeivel áll szemben. Az örököstárs készpénzigénye az örökös igényével együtt született — és Luciferként az együttszületésből jussát követeli. A hitelező szempontjából praeexistens adottság az örököstárs igénye, annak kötelmi jellege ellenére is. Alkalmilag talán módunk lesz ennek az együttszületésnek jogi hatásait más példázatban is kimutatni. Az eset kapcsán azonban reá kell mutatnunk a jog technikai szabályainak a jog érdemi szabályaival szemben való alacsonyabb rendüségére és ebből ifolyóan az alacsonyabb rendű szabály alkalmazásbeli „hátrábbállására". A praeexistens teher mikénti respektálása a jogi szabályozást más vonatkozásokban is foglalkoztatja. Egy jogtechnikailag az érdemi szabállyal össze nem ütköző kiképzésű elrendezést nyert a közkereseti társasági tag magánhitelezőjének jogállása a társasági hitelezővel szemben. A tag magánhitelezője: a maga követelése kielégítését ugyancsak abból a vagyonértékből keresheti, ami az ő adósáé. A társasági hitelező követelése a tag vagyoni illetősége (a tag hitelezője számára kielégítésül szolgáló vagyon) szempontjából praeexistens adottság. Társasági hitelező és az egyes tag magánhitelezője között azonban jogi collisio nem keletkezik, mert itt a technikai elrendezés csiszoltsága ezt a collisiót kiküszöböli, megelőzi. A magánhitelező csak az in idea a tagok javára fennnálló „vagyonilletőséget" foglalhatja — amely vagyonilletőség konkrét testet úgy nyer, hogy előbb a társasági teher kiegyenlíttetik. Itt tehát a magánhitelező már jogszerkezetileg is csak azon értékhez juthat hozzá, ami a társasági hitelezők kielégítése (számbavétele) után a tag javára adódik. A közkereseti társaságnál a törvény azért tudja technikai fogyatékosság nélkül megoldani, illetve elkerülni a különböző jogalanyok (társaság-társasági tag), mint adósok ellen fennálló követelési jogok összeütközését, mert magának a tagnak nincs joga a társasági vagyontárgyakhoz, amelyeknek ő még nem is részarányos tulajdonosa. A tagot nem az egyes vagyontárgyak rész tulajdonjoga — hanem a teljes — aktívumot és passzívumot felölelő — társasági vagyonból arány szerint reá eső rész: a tagilletőség az, amire ő (és rajta keresztül hitelezője) jogot formálhat. Alaki szemléletmód szerint: az örököstárs kötelmi igényének az örökös hitelezője általi respektáltatása a jogcím védelmi gondolatra emlékeztető. Az örököstárs kötelmi jellegűnek minősített követelése elébevág az örökös hitelezője által szerzett korábbi dologi jognak. A döntésnek a jogcím védelmi gondolatra emlékeztető vonatkozását a döntés egyik indokolásbeli tétele ellen kell kiemelni. A Kúria psyohologiai könnyebbség okából hangsúlyozza, hogy az örököstárs igénye a hagyatéki bíróság rendelkezéséből ugyancsak telekkönyvi biztosításhoz jutott. Ezzel a Kúria mintha azt kívánná mondani, hogy íme két dologi jog (jelzálogjog) ütközik össze, nem egy kötelmi jog és egy dologi jog. A hagyaték átadás során elrendelt telekkönyvi biztosítással keletkező dologiság azonban nem adhat magyarázatot