Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 3. szám - Ütköző hitelezői jogok rangsora

159 arra, hogy miért előzi meg a később keletkezett dologi jog a korábban keletkezett dologi jogot. Egyáltalán nem a jog időbeli sorrendje az irányadó, hanem a vagyon (vagyontárgy) fedezeti lekötöttségére vonatkozó rangsor. Az a vagyon, amely valamely követelésre fedezetül szolgál (oly értelemben, hogy a hitelező által végrehajtásilag igénybevehető vagyon átszállás esetén ezen igénybevehetőség terhével száll át, amely teher érvényesül az átszálló ellen, épúgy, mint azok ellen, akik az átszálló jogán támasztanak e vagyonra valamely irányban jogot. Társaság és társasági tag hitelezőire a kérdés törvényes rendelkezését láttuk. De ugyanez a helyzet más jogviszonyban is keletkezhetik. A megajándékozó hitelezője kerülhet szembe a megajándékozott hitelezőijével. Elsősége van a megajándékozó hitelezőjének még akkor is, ha a megajándékozott hitelezőjének végrehajtási zálogjoga korábbi keletű. Más kérdés, hogy jogtechnikailag ez az erősebb jogú hitelező mint jut el a maga igazához. Igényper útján a jogvédelem alig lesz érvényesíthető — zálogjog nem lehet alapja az igénypernek, de a megajándékozó hitelezőjének joga nem is kívánja meg, hogy a vagyontárgy a megajándékozott foglalása alól kivonassék, hiszen az ajándékozó hitelezőjének joga nem szenved csorbát az elárverezéssel — sőt ez az ő joga realizálásához tartozik, hanem csak a sorrendi hátrányosítás sérti a jogát. A sorrendi végzés keretében — esetleg a sorrendi végzéssel elrendelt perreutasítás keretében lesz elismerendő ezúttal is a megajándékozó hitelezőjének — hierarchikus —, a zálogjogszerzés időpontjától függetlenített — rangsora —• Tulajdonos hitelezője és haszonélvező hitelezője ugyanígy szembekerülhetnek az MMT. 674. §. esetén. Szabály az összeütközés megoldására itt sincs. A Kúria döntése az örököstárs elsősége szempontjából hansúlyozottan utal arra, hogy az örökös tulajdonjogával együtt az örököstárs jelzálogjoga is bekebeleztetett. Kétségtelenül tetszetős, az újszerű döntés elfogadtatását (az álláspontnak a bíró általi elífoglalását) megkönnyítő érv — de reá kell mutatni arra, hogy a tulajdonjoggal egyidejűleges jelzálogszerzés a jelzálogjog elsőségének nem előfeltétele. A fedezeti igény hierarchikus sorrendje akkor is helytálló, ha a jelzálogjog nem egyidejűleg kebeleztetik be a tulajdonjoggal, sőt tovább mennénk, a jelzálogjog léte sem föltétlen szükséges az elsőség megalapozására. Példa: az örökhagyó hitelezőjének nincs végrehajtható okirata; és csak a hagyatékátadás foganatosítása (az örökös tulajdonjogának bekebelezése) után jut ítélethez, amelynek alapján végrehajtási zálogjogot szerez. A Kúria döntése alapján nem lesz kétséges, hogy az örökhagyó hitelezője az örökös hitelezője előtt elsőséget kap, noha az ő végrehajtási zálogjoga későbbi, mint az örökös hitelezőjének zálogjoga. A továbbmenő esetre: az örökhagyó hitelezője akkor sem jut ítélethez, amikor az örökös hitelezője az ingatlant már elárverezteti. Esetleg az örökös szándékos perhúzással akadályozza meg az ítélethozatalt. Mire ítélethez jut az örökhagyó hitelezője — az ingatlan már elárvereztetett, az árverési vevő nevére átira-