Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)
1938 / 3. szám - Az "Öröklési illeték-biztosítások" illetékmentessége az uj illetékkodex tervezetében
149 sz. rendelet) 88. §-a szerint különösen akkor áll fenn, ha az örökhagyó hitelezője javára kötött életbiztosításról van szó. A kincstár az öröklési illeték szempontjából ugyan jogilag nem tekinthető az örökhagyó hitelezőjének (mert hiszen a kincstár követelése csak a haláleset bekövetkezésekor keletkezik, sakkor is nem az örökhagyóval, hanem az örökönökkel szemben) és így a fenti kivétel az ,.öröklési illeték-biztosítására" a fennálló jogszabályok alapján nem alkalmazható, ténylegesen azonban a kincstár az olyan biztosításnál, mely kifejezetten azzal a rendeltetéssel köttetik, hogy abból a hagyatékot terhelő illeték nyerjen közvetlenül kiegyenlítést, ugyanolyan helyzetben van, mint egy hitelező, akinek javára életbiztosítást kötnek. Csak a fennálló jogszabályok szellemében járna el tehát a kincstár akkor, ha az ilyen természetű biztosítást az öröklési illeték alól mentesítené. Ezzel a kincstár tulajdonképen nem is hozna áldozatot, mert, ha figyelembe vesszük, hogy az életbiztosítási díjakat 3.6 % bélyegilleték és 0.5% állami felügyeleti díj, a kifizetett életbiztosítási összegeket pedig újabb 1.8% illeték terheli, megállapíthatjuk, hogy az államkincstár az életbiztosítási összegeknek 5.9%-át fenti címeken megkapja. Végeredményben tehát az államkincstár e látszólagos kedvezmény nyújtásával jól járna, mert oly biztosítások jönnének létre, melyek a kedvezmény nyújtása nélkül nagyrészt egyáltlán nem köttetnének meg, ami a biztosítási illetékbevételt növelné. Az államkincstár tehát a biztosított összegnek végeredményben 5.9%-át biztosítási illeték címén megkapja, holott az öröklési illeték kulcsa az örökös és örökhagyó rokonságának fokai szerint az 5.9% -ot csak igen magas örökségnél kapja meg. A Biztosító Intézetek Országos Szövetsége még 1931-ben felterjesztéssel fordult a m. kir. Pénzügyminiszterhez és kérte a fentebb kifejtett indokok alapján, hogy ezek az ú. n. öröklési illetékbiztosítások ne számíttassanak az illetékköteles hagyatékhoz, hanem az öröklési illeték alól mentesek legyenek. A Pénzügyminiszter által a közelmúltban az érdekképviseleteknek megküldött ú. n. Illeték-kodex tervezete végre méltányolta a BIOSZnak ezt a régi kívánságát, s annak 138. §-a 2. és 3. bekezdése a következő intézkedést tartalmazza: „(2) nem esik öröklési illeték alá az életbiztosítási szerződésből származó követelés, ha a biztosítási szerződést kifejezetten az öröklési és az ezzel kapcsolatos ingatlan vagyonátruházási illeték, valamint ezek járulékai fedezetéül kötötték és a biztosító intézet a biztosítási szerződés alapján jogosult vagy köteles a biztosítási összeget az illeték és járulékai törlesztésére vagy kiegyenlítésére közvetlenül a kincstár javára befizetni. (3) Az örökösök igényét a biztosított összegnek az illetéke-