Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 3. szám - Az "Öröklési illeték-biztosítások" illetékmentessége az uj illetékkodex tervezetében

150 ket és ezek járulékait meghaladó részére, valamint az államkincstár igényét az esedékes biztosítási összeggel nem fedezett illetékekre és járulékaira, nemkülönben az illetékek és járulékaik összegét meghaladó biztosítási összeg után járó öröklési illetékre a (2) bekezdés rendelkezései nem érintik." Ezzel a mindenképen helyes intézkedéssel a magyar életbiztosítási intézmény egy régi jogos kívánsága nyert elintézést, és remény van arra, hogy fenti rendelkezés kedvezően Ing hatni az életbiztosítási ágazat fejlesztésére. Tekintettel arra, hogy az új Illeték-kodex tervezetének törmég előreláthatólag hosszabb időt fog igénybevenni, feltétlenül kívánatos volna, ha a Pénzügyminisztérium az öröklési illeték biztosítások illetékmentességére vonatkozó rendelkezéseket külön rendeletben már most kiadná és így hozzásegítené az életbiztosító társaságokat ahhoz, hogy ezt. a külföldön olyan jól bevált akvizíciós eszközt, már most alkalma/, hassák. Dr. Bánde György. JOGGYAKORLAT. A judíkatura kiemelkedő döntései. Gyermek törvénytelenítése iránt megindíttott perben a vérvizsgálat az orvosi tudomány mai állása szerint nem ad alapot a törvénytelen származás kimutatására. (P. III. 3455/1987.) Állandó bírói gyakorlat, hogy oly esetben, ha a gyermek fogantatást ideje a házasfelek bontóperében hozott bírói határozaton alapuló különélés idejére esik, a bizonyítás terhe megváltozik annyiban, hogy az anya tartozik bizonyítani, hogy a vélelmi idő alatt férjével nemileg érintkezett. (P. III. 3406/1937.) Bontóok megállapítására alkalmas tény az, ha a nő terhességének akár csak sejtett állapotában is akként viselkedik, hogy ezzzel alapos gyanút kelt abban az irányban, hogy méhmagzatától komoly ok nélkül meg akar szabadulni. A házasság megkötésének természeti célja ugyanis a család fenntartása és gyanús magatartásával a nő megrendíti a bizalmat aziránt, hogy a házasság eme céljának elérését maga is akarja (P. III. 3319/1937.). A gyermekszüléstől való idegenkedés, amely magában véve csak puszta érzés, viszont bontóokul nem szolgálhat. Az idegenkedés kötelességsértő magaviseletté akkor válik, ha szándékos cselekedetekben nyilvánul meg, amelyek arra irányulnak, hogy a házasfél a gyermekáldás bekövetkezését meggátolja akár azáltal, hogy