Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 2. szám - Keletkezik-e igény a köztisztviselői illetmények foglalásmentességének megsértéséből?

113 Ezért az arra illetékes közhatóságoknak, mint a közérdek védőinek törvényes feladatkörébe tartozik őrködni afelett, hogy a közérdekben létesített mentességi szabályok szigorú pontossággal alkalmaztassanak. Ebben a feladatkörben azonban a közhatóságok nem a tisztviselőnek az illetményekkel kapcsolatos magánérdekét védelmezik. Azokat az eszközöket, amelyek a kérdéses magánérdekek védelmére szolgálnak, a végrehajtási eljárás jogszabályai adják meg. A végrehajtást szenvedő közalkalmazottnak ezek szerint magánérdekeit a végrehajtási szabályokban kijelölt úton kell megvédenie s nincsen evégből joga az illetékes hatóságoktól azt követelni, hogy tegyenek eleget az illetmények mentessége feletti őrködés tekintetében reájuk rótt feladatnak. A kifejtettekhez képest tehát az érdekelt közalkalmazott abból folyóan, hogy az illetékes közhatóságok a mentességi jogszabályok alkalmazása tekintetében kötelességüket nem megfelelően teljesítették, a köz (állam vagy más köztestület) ellen nem támaszthat olyan követelést, miszerint az illetmények helyes kiszolgáltatása visszamenőleg rendekessék el, az illetményeknek tőle elvont része kezéhez utólag utalványoztassék ki, a hitelezők kielégítésére pedig csak akkora összeg fordíttassék, amekkora a követelések fedezésének céljára kijelölt keretből netalán fennmarad. . Nem vezetne eredményre az sem, ha a közalkalmazott a mentességi szabályok megsértése miatt a közigazgatási bírósághoz fordulna panasszal (1896: XXVI. t.-c. 27., 45. és 83. §.) arra hivatkozva, hogy illetményeit megcsonkítva kapta kézhez. Az ilyen panasz ugyanis nyilván alaptalan volna. Az állam vagy más köztestület nevezetesen azzal, hogy az illetmények egy részét a közalkalmazott hitelezője javára utalta, voltaképen a közalkalmazott helyett teljesített. Ehhez képest pedig a kiutalás megtörténtével a közalkalmazottnak az illetmények szolgáltatása iránt fennálló követelése kielégítést nyert. Ki ellen léphet fel ilyen körülmények között a közalkalmazott az illetmények foglalásmentességére vonatkozó végrehajtási szabályok helytelen értelmezéséből folyólag reá hárult sérelem miatt? A magánhitelező ellen nyilván nem. A magánhitelezőnek az az eljárása ugyanis, amellyel a végrehajtást szenvedő közalkalmazott illetményeiből az illetékes hatóság által számára kiutalt összeget felvette, jogellenes nem volt. A hitelezőnek azt a követelését, amelynek kielégítésére vagy törlesztésére az illetménynek ez a része fordíttatott, a közalkalmazott amúgy is köteles lett volna megfizetni, mert azzal a hitelező irányában tartozásban állott. Annak, hogy a követelés kielégítésére a hitelező az illetményt teljes egészében igénybe nem vehette, a végrehajtási, jogszabályokban megállapított korlátok szegték útját. Mivel pedig ezek a korlátok — amint már említve volt — nem a közalkalmazott magánérdekét szolgálják, hanem a közérdeket, abból a körülményből, hogy az illetékes hatóságok a foglalásmentességi szabályokat helytelenül értelmezték, a közalkalmazottnak a hitelező irányában semmi igénye nem keletkezhetik.