Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 2. szám - Keletkezik-e igény a köztisztviselői illetmények foglalásmentességének megsértéséből?

110 működjék közre, melynek érvénytelensége esetén- morális reputációján kívül jelentős anyagi kárt is szenvedhet. Last, but not least: a kir. Kúria ítélete nem tölti el a jogász közönséget azzal a megnyugvással, mit az igazság hirdetése eredményezni szokott. Grosschmid szerint pedig a jogszabály alapja — és legfőbb támasza — nem a mögötte álló kényszerítő fizikai hatalom, hanem az emberi lélekben gyökerező igazság érzete. S ha vonakodva — és „elfogultan" is nyúltunk a kritika késéhez — és kíséreltük elemére bontani a problémát — kelletlenül kell bevallanunk — ebben az új jogszabályban nem találtuk meg a lelket: a megnyugtató és örök emberi igazságot. Dr. Hirkó Boldizsár budapesti kir. közjegyzőhelyettes. Keletkezik-e igény a köztisztviselői illetmények foglalásmentességének megsértéséből ? Végrehajtási jogszabályaink a közszolgálati alkalmazottak illetményeinek lefoglalhatósága tekintetében korlátokat állítanak fel. Az 1908: XLI. t.-c. 6. §-a, az 1918: XXII. t.-c. 8. §-a, az 1929: XIV. t.-c. 6. §-a, az 1930: XLI. t.-c. 11. §-a, az 1912: XXXV. t.-c. 17. §-a meghatározzák,1 hogy az illetmények mely részét lehet végrehajtás alá vonni, mekkora összeget kell foglalásmentesen hagyni, sőt előírják azt is, hogy az illetmények lefoglalható része minő magánjogi tartozások kielégítésére vehető igénybe.1) E korlátozó rendelkezések alapja az a megfontolás, hogy a közszolgálati alkalmazottakat hivatali kötelességeik pártatlan teljesítésében anyagi gondok ne hátráltassák. A köztisztviselői fizetések mértékét ugyanis az államháztartás helyzete által kijelölt határok között, egyebek mellett annak a célnak szem előtt tartása alapján állapították meg, hogy a köztisztviselő szolgálati járandóságaiból fedezni tudja mindazokat a szükségleteket, amelyek hivatali feladatkörének jelentőségével, rangjával és társadalmi állásával együtt járnak, s ezáltal a hivatásának betöltéséhez szükséges anyagi feltételek is biztosítva legyenek. Ellenben természetesen nem lehetett figyelembe venni az illetmények ará*) Megjegyezzük, hogy az 1908: XLI. t.-c. 6. §-a eredeti tartalmában az 1918: XXII. t.-c. következtében ma csak igen kicsiny területen érvényesül. Az eredetileg csupán a polgári állami és a m. kir. államvasuti alkalmazottakra vonatkozó 1918: XXII. t.-c.-nek a korlátozó rendelkezéseit a törvénv 11. §-a alapján kibocsátott 136.193/ 1918., 88.505/1924. és 400/1934. P. M. számú rendeletek kiterjesztették az országgyűlés két háza, a közmunkatanács, a kir. közalapítványok évi fizetéses alkalmazottaira, a vármegyei alkalmazottakra, a m. kir.. honvédség, csendőrség, vámőrség és folyamőrség rangosztályba sorozott havidíjasaira, az 0. T. I. és M. A. B. I. tisztviselőire.