Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 2. szám - A kir. közjegyző érdekeltsége az általa őrzött zárt végrendeletekben. (1876. XVI. tc. 23. §.)

108 lete ismételten leszögezi az elvet: „— kizárásnak csak akkor van helye, ha oly adatok merülnek fel, amelyek a döntés teljes pártatlanságát veszélyeztetik") Nyilvánvaló tehát, hogy az analógia juris et legis is ellentmond a Kúria ítéletének. c) A törvényhozó a Kö. T. 49. §-áíiak a) pontjánál elmulasztotta az érdekeltség fogalmi körének külső határát megvonni. Ezt a hiányt pótolni bíróságaink joggyakorlata hivatott. Ha ezt a hasonló jellegű bírói érdekeltségre vonatkozó szabályokon túlmenően, kiterjesztően tenné, e kiterjesztő magyarázat könnyen megbéníthatná a közjegyző működését. Alig van ugyanis oly ügylet, melyben közvetlenül, vagy közvetve a közjegyző anyagi, vagy morális érdekeltségét meg ne lehetne állapítani. Az érdekeltség objektivitásának megállapításával pedig e fogalmat úgy kimélyítette, hogy a preventív jogvédelmet szolgáló közokirati forma nemcsak célját vesztheti, hanem a támadó felületek kiszélesítése következtében, igen könnyen saját paródiájává válhat. Mert míg a tárgyaló bíró csak alapos kétség esetén válik aggályossá és csak ebben az esetben tilos az eljárása, a közjegyző eljárása érvénytelen és tilos a Kúria ítélete szerint még akkor is, ha az elfogultság gyanúja sem illetheti, ha az elfogultságra szolgáló okról sem a fél, sem az egyébként is szigorú formákhoz kötött hiteles személy nem tud. Eltekintve ettől a logikai szempontokból is kifogásolható megállapításoktól, ellentmond ennek bíróságaink eddig követett joggyakorlata is. Elsősorban hivatkozom talán arra az általános jogszabályra, hogy „a törvénynek korlátozó rendelkezése kiterjesztően nem magyarázhatók" (Kúria 576. E. H.). Nyilvánvaló tehát, hogy a Kö. T. 49. §-a, mint kizárólag korlátozó rendelkezéseket tartalmazó törvényhely, kiterjesztően nem volna magyarázható. E jogszabályt bíróságaink eddig be is tartották: „A végrendeletnek azon rendelkezése, hogy azzal M. M. közjegyzőnek 100 fit. hagyatott, ezen közjegyzőt még érdekeltté nem teszi, mert a végrendeletben kifejezetten foglaltatik, hogy a 100 frt. az örökhagyónak szolgáltatott többrendbeli tanácsért tiszteletdíjul hagyatik." (Kúria 106/1899.) ..Az a körülmény, hogy a közjegyző végrendeleti végrehajtónak neveztetett ki és részére tiszteletdíj is megálapíttatott, még nem tekinthető az 1874: XXXV. t.-c. 49. §-a a) pontja alá eső olyan érdekeltségnek, melynél fogva a megtámadott végrendelet letéteményezése körül el nem járhatott, illetve, melynél-