Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)
1938 / 2. szám - A jövedelem és vagyonadó 1938. évi kivetéséről
98 nem menekszik az okozott kár megtérítésének kötelezettsége alól. A kártérítési igény tekintetében nem képez ítélt dolgot, ha valamely jogerős végzés az alperes jogellenes cselekménye következtében jővén létre, a felpereseknek anyagi kárt okozott. Ily károkozó cselekmény lehet az is. hogy a hitelező a védettség visszaállítását annak dacára ellenezte, hogy ö a rendeletek szerint járó részleteket megkapta; a Kúria az adott esetben csak azért utasította el a kártérítési keresetet, mert a védettség visz szaállítását a többi hitelező is ellenezte. (P. V. 3241/1937.) Az információs iroda által adott teljesen valótlan tájékoztató kártérítésre kötelez. A tájékoztatások adásával üzletszerű leg foglalkozó személyeknek puszta kombinációk alapján ténye ket megállapítani nem szabad, mert ha tudakozódása során bi zönyos dolgokat nem tudhat meg, ezt így kell a tájékoztatóba felvennie és a hézagokat nem töltheti ki pusztán képzelete szti leményeivel. A bizonyítás a tájékoztatás adásával üzletszerűen foglalkozó alperest terheli abban a tekintetben, hogy nem járt el gondatlanul. (P. VII. 4295/1937.). A bírói gyakorlatban állandóan alkalmazott jogszabály szerint a szülő csak akkor igényelhet kártérítést gyermekének elvesztése miatt, ha gyermeke a törvénynél lógva köteles volt a szülőtartásra és ennek a kötelezettségének eleget is tett. (P. I. 4998/1937.). Ha a gyermektelen végrendelkezőnek a végrendelet készítése után gyermeke születik, a végrendelet az örökhagyó vélelmezhető akarata folytán csupán hatálytalannak, de nem egyszersmind érvénytelennek és semmisnek tekintendő. E vélelemmel szemben bizonyítható, hogy a végrendelkező a gyermek születése után olyan lépéseket tett, amelyekből a végrendelet fenntartását célzó akarata kétségtelenül megállapítható. (P. I. 3704/ 1937.). Ha az anya a közszerzeményi ingatlanról gyermeke, a jelenlegi örökhagyó javára lemond, az ingatlan az örökhagyóra nem az atyjáról, hanem az anyjáról átszállottnak tekintetik akkor is. ha a telekkönyvben az örökhagyó atyjának a nevén állott (P. I. 4213/1937.). Az az alkalmazott, aki csupán kisebb feljegyzéseket eszközöl a könyvekbe és akinek minden munkája a csoport- és főcsoportvezető kettős ellenőrzése alatt áll: nem önálló könyvelő és nem tekinthető fontosabb hatáskörrel felruházott alkalmazottnak. (P. II. 3254/1937.). A pénzintézetnél alkalmazott ügyvéd jogviszonya, akinek megbízása nem egyenként tüzetesen megjelölt egyes ügyek ellátására szól. hanem akinek munkaereje a szolgálatadónál felme-