Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)
1938 / 2. szám - A jövedelem és vagyonadó 1938. évi kivetéséről
99 rülö minden jogi munka elvégzésére állandóan le volt kötve, szolgálati viszonynak minősül. Ezt nem zárja ki. hogy a felperes mások részére is végzett ügyvédi munkát és helyettest is alkalmazott. A szolgálati viszonynak ugyanis nem lényeges kelléke, hogy a munkavállaló egész tevékenységét és minden idejét a munkaadó rendelkezésére bocsássa. (P. II. 4486/1937.). A részvénytársaság saját részvényeinek megszerzése nem esik tilalom alá az esetben, ha azt a részvénytársaság avégből teszi meg, hogy a részvényekkel egy elvállalt kötelezettségét teljesítse. (P. VII. 4322/1937'.). Elzálogosított és végrehajtás útján lefoglalt részvények alapján a tulajdonost megilleti a közgyűlési határozatok megtámadásának joga. (P. IV. 5095/1937.). Oly körteihez hasonló célú jogviszonyt szabályozó megállapodás, amely egy már bemutatott szerződés függvénye és lé nyegileg nem más, mint a kartelszerződés árakra vonatkozó határozmányainak gyakorlati érvényesítése: nem szorul bemutatásra. (P. IV. 4323/1937.). Oly kötelezettség, amely a karteltagot eltiltja attól, hogy az egyezmény lejártát megelőző nem túlhosszu időben gondoskodjék arról, hogy üzeme az egyezmény lejártát követő időben kellően foglalkoztatva legyen és evégből már az egyezmény lejárta, előtt üzletfeleinek saját kalkulációja alapján ajánlatokat tegyen: a jó erkölccsel áll ellentétben, mert az egyezményes tag gazdasági létét és fejlődését guzsbakötő módon akadályozza meg. Az a választott bírósági ítélet, amely ily kötelezettséget szankcionál, a közjó érdekét is sérti, mert a fent körülírt cselekménytől való eltiltás nyilvánvalóan azt célozza, hogy az egyezmény tárgya árunak a fogyasztóközönség javára szolgáló áralakulását a gazdasági helyzet által meg nem okolt módon megakadályozza. (P. IV. 4564/1937.) Ismételten foglalkoznak a kir. Kúria döntései az eszmei jogoknak egyrészt a versenytörvény által nyújtott, másrészt egyéb törvényekbe foglalt védelmének konkurrenciájával. A P. IV. 3847/1937. sz. ítélet abból az általános jogelvnek tekintett tételből indul ki, hogy az emberi munkának minden eredménye — bármilyen szellemi és anyagi áldozatot igényel is — amennyiben külön jogszabály által védve nincsen, az emberiség közkincsévé válik és bárki által szabadon felhasználható és utánozható. A versenytörvény pedig — a törvényben foglalt rendelkezésektől eltekintve — nem érinti azokat a külön törvényi korlátokat, amelyek az egyéni munka eredményéhez vak) egyéni