Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 2. szám - A jövedelem és vagyonadó 1938. évi kivetéséről

99 rülö minden jogi munka elvégzésére állandóan le volt kötve, szolgálati viszonynak minősül. Ezt nem zárja ki. hogy a felperes mások részére is végzett ügyvédi munkát és helyettest is alkal­mazott. A szolgálati viszonynak ugyanis nem lényeges kelléke, hogy a munkavállaló egész tevékenységét és minden idejét a munkaadó rendelkezésére bocsássa. (P. II. 4486/1937.). A részvénytársaság saját részvényeinek megszerzése nem esik tilalom alá az esetben, ha azt a részvénytársaság avégből teszi meg, hogy a részvényekkel egy elvállalt kötelezettségét teljesítse. (P. VII. 4322/1937'.). Elzálogosított és végrehajtás útján lefoglalt részvények alapján a tulajdonost megilleti a közgyűlési határozatok meg­támadásának joga. (P. IV. 5095/1937.). Oly körteihez hasonló célú jogviszonyt szabályozó megálla­podás, amely egy már bemutatott szerződés függvénye és lé nyegileg nem más, mint a kartelszerződés árakra vonatkozó ha­tározmányainak gyakorlati érvényesítése: nem szorul bemuta­tásra. (P. IV. 4323/1937.). Oly kötelezettség, amely a karteltagot eltiltja attól, hogy az egyezmény lejártát megelőző nem túlhosszu időben gondos­kodjék arról, hogy üzeme az egyezmény lejártát követő időben kellően foglalkoztatva legyen és evégből már az egyezmény le­járta, előtt üzletfeleinek saját kalkulációja alapján ajánlatokat tegyen: a jó erkölccsel áll ellentétben, mert az egyezményes tag gazdasági létét és fejlődését guzsbakötő módon akadályozza meg. Az a választott bírósági ítélet, amely ily kötelezettséget szankcionál, a közjó érdekét is sérti, mert a fent körülírt cselek­ménytől való eltiltás nyilvánvalóan azt célozza, hogy az egyez­mény tárgya árunak a fogyasztóközönség javára szolgáló árala­kulását a gazdasági helyzet által meg nem okolt módon meg­akadályozza. (P. IV. 4564/1937.) Ismételten foglalkoznak a kir. Kúria döntései az eszmei jo­goknak egyrészt a versenytörvény által nyújtott, másrészt egyéb törvényekbe foglalt védelmének konkurrenciájával. A P. IV. 3847/1937. sz. ítélet abból az általános jogelvnek tekintett tétel­ből indul ki, hogy az emberi munkának minden eredménye — bármilyen szellemi és anyagi áldozatot igényel is — amennyi­ben külön jogszabály által védve nincsen, az emberiség köz­kincsévé válik és bárki által szabadon felhasználható és utánoz­ható. A versenytörvény pedig — a törvényben foglalt rendelke­zésektől eltekintve — nem érinti azokat a külön törvényi kor­látokat, amelyek az egyéni munka eredményéhez vak) egyéni

Next

/
Thumbnails
Contents