Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 2. szám - A jövedelem és vagyonadó 1938. évi kivetéséről

94 A „válóperes megegyezés" fogalmát érdekesen tisztázza a P. III. 3081/1937. sz. ítélet: „Való ugyan, hogy a házasság felbontására irányuló olyan megegyezést, amelynek célja az. hogy a házasság bírói úton a törvényes rendelkezések mellőzésével bontassék fel, a bírói gyakorlat általában a jóerkölcsökbe ütközőnek minősíti, kivéve, ha a bontóok a megegyezés nélkül is fennállott és a megegyezés csak arra irányult, hogy a házasság a családi élet eseményeinek feltárása nélkül legyen felbontható és így nem szolgál erkölcstelen célt. Az is igaz. hogy az érvénytelen válóperes megegyezésbe foglalt vagyoni rendezés is hatálytalan, de csak akkor, ha a vagyoni juttatás a bontásba való beleegyezés fejében, avagy ennek feltételéül köttetett ki és adatott.'" Ugyanezen ítélet szerint a hiányzó közokirati formát pótolja a házasság felbontása után tett kifejezett elismerés és részfizetés. Ugyanezek a szabályok állanak a semmisségi és megtámadhatóság! perekkel kapcsolatos megegyezésekre, mert ezek a perek is el vannak vonva a házasfelek rendelkezése alól és ezért a társadalom alapját képező családi helyzetnek magánegyezkedéssel való megváltoztatása az általános erkölcsi felfogásba ütközik. (P. III. 939/1937.) A nő vétkességének a nő.tartás szempontjából való megbocsátása vagy szóval vagy oly tényekkel történik, amelyekből okszerűen lehet következtetni a megbocsátásra, vagy pedig arra. hogy a férj a nő cselekményét nem tartja súlyosnak. Tartásdíjnak önként történő fizetése a P. III. 3764/1937. sz. ítélet szerint csak akkor bír megbocsátó hatással, ha az hosszabb időn át oly módon történt, hogy ez magában alapot ad az előbb említett következtetésre, vagy ha a fizetéshez más oly tények is járulnak, amelyek együttvéve alkalmasak annak a megállapítására, hogy a férj nem helyezett súlyt arra. vájjon vétkes-e a feleség különélésben. Négy havi tartásdíj elküldése egymagában még nem jelenti a nő vétkességének megbocsátását. A nő vétkessége dacára elvállalt végleges tartási kötelezettség alól a férj a P. 111. 1925/1937. sz. ítélet szerint mentesül, ha utóbb tudja meg felesége oly tényeit, amelyek a közönséges életfelfogás szerint erkölcsileg súlyosabb beszámítás alá esnek, mint amelyek alapján a házasság felbontatott. Ideiglenes nőtartás. mint minden egyéb időszakonként esedékes követelés, csak akkor biztosítandó, ha az veszélyeztetve van, vagyis ha az adós harmadik személlyel összejátszva a hitelező elől a kielégítési alapot elvonni igyekszik. (P. Ifi. 3110/1937.) A közszerzeuiényt ingatlanokra vonatkozóan dologi jogi erejűnek fogja fel a P. L 3838/1937. sz. ítélet: A közszerzeményi