Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 2. szám - A jövedelem és vagyonadó 1938. évi kivetéséről

95 ingatlan a házasság megszűntekor fele részben a férj, másik fele részben pedig a feleség tulajdona tekintet nélkül arra. hogy az ingatlanok tulajdonjoga melyik házasfél nevére volt bekelelezve. A házasság fennállása alatt az a házasfél, akinek tulajdonául a közszerzeményi ingatlan bejegyeztetett, avval szabadon rendelkezhetik ugyan. — ez a rendelkezési jog azonban a házasság megszűnésével a másik házasfél tulajdonát tevő felerész tekintetében megszűnik s amennyiben ezt mégis elidegeníti, rendelkezése, ha az elidegenítés ingyenesen történt, vagy a szerzőfél rosszhiszemű, hatálytalan. * A versenyjogi praxisban kialakult az a szabály, hogy abbanhagyás bírói elrendelésének csak a jogsérelem ismétlődésének lehetősége esetében van helye, általános jogi éh nek látszik. A P. V. 3902/1937. sz. ítélet azt birtokháborítással kapcsolatban mondja ki: ha a felperesnek a birtoksértés ismétlődésétől tartatna nem kell. a birtok állapota veszélyeztetve nincs és így a/, eltiltásra irányuló keresetet el kell utasítani. A 1*. I. 3547/1937. sz. ítélet szerint, ha az alperes eljárásának szerzői jogi jogellenességét elismeri, az abbanhagyásra való kötelezés, helyesen a bitorlás ismétlésétől való eltiltás a felperes érdekében s/ükségesnek nem mutatkozik. Ez az ítélet megállapítja még azl is. hogy az eltiltás a törvény szerint csak ideiglenes intézkedésként volna, ugyan alkalmazható, de a bírói gyakorlat szerint a felperes kérelmére a per folyamán elrendelhető biztosítási intézkedéseket indokolt esetben a végítéletben is alkalmazni lehet. Az üzleti reklám ötletének utánzása — hacsak nem sért valamely különös törvénnyel védett jogi érdeket — nem esik a szerzői jogi törvény szempontjából tilalom alá. Ha tehát a reklám nem minősül művészi alkotásnak, vagy írói miinek, arra szerzői jogi védelem nincs. (P. 1. 3996/1937.) * A magánalkalmazott fizetésének csak végrehajtás alá vonható részéi engedményezheti. Ezt az álláspontot az teszi indokolttá, hogy csak így érhető el a törvénynek az a célzata, hogy az adós életfenntartása biztosíttassák és a torvény megkerülése volna, ha a hitelező, az adós kényszerhelyzetét kihasználva, a végrehajtás alól mentes illetmény részt annak esedékessége előtt magára engedményeztetné. Amint a hitelező a mentes illetményből végrehajtás útján még adós beleegyezésével sem szerezhet kielégítést, úgy annak kielégítésére a végrehajtás alá nem vonható illetmény jövőben esedékessé váló részleteinek engedmény útján történt megszerzésével sem történhetik meg. ("Pk. V. 4436/1937.)