Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 2. szám - A jövedelem és vagyonadó 1938. évi kivetéséről

93 A perben vagy egyéb hivatalos eljárásban a fél részéről a házastársával szemben igényének megalapozására avagy az igénnyel szemben védekezéskópen előterjesztett ténybeli adatok — legyenek azok a házastársra nézve bármilyen súlyosak, — bontóok megállapítását csak akkor eredményezhetik, ha a tényállítások megtétele nyilván szükségtelenül és tudatos rosszhiszeműséggel történt (P. III. 2533/1937.). Nemcsak az alaptalan, de az alapos feljelentés is alkalmas lehet bontóok megállapítására, ha annak megtételére szükség nem volt. Az ilyen feljelentés ugyanis, alantas boszúvágyra, nyilván ártási szándékra mutat, amely nem egyeztethető össze a házastársi kötelességekkel, amelyek a kölcsönös megbecsülést és a házasfelek kölcsönös jó-hírnevének megóvását követelik meg. Nem mondható ez akkor, ha a feljelentés megtételét a házastárs valamely jogi érdekének a megóvása tette szükségessé. (P. III. 3003/1937.). Bírói marasztalás esetén a tartási kötelezettség végrehajtásilag érvényesíthető vagyoni igénnyé válik és ezért a tartásdíj fizetésének önkéntes elmidasztása szándékos és súlyos házastársi kötelességsértésnek nem minősíthető. Ez azonban csak az általános szabály, amellyel szemben egyes esetekben lehetnek olyan körülmények, amelyek a mulasztás súlyosabb megítélését eredményezhetik. Ilyen az, ha az alperes ágyassági viszonyban él. (P. III. 2232/1937.) A Kúria tendenciája az, hogy a tartás -elmulasztását mint bontóokot csak megszorítóan alkalmazza; előző számainkban ismételten közöltünk oly döntéseket, amelyek a kötelességsértés szándékosságát emelik ki döntő kritérium gyanánt. Mégsem látható át. hogy miért kell súlyt helyezni arra. hogy a feleség tanúsította-e a Beck Salamoni ,,kötelező kiméletlenségí'-et és minő összefüggés van a férj ágyassága és a bírói behajtási lépések elengedése között. A házasság elhálása végett a férj tartozik megfelelő módon feleségéhez közeledni (P. III. 3915/1937.). Habár a támogató bontóokok nem is válhatnak a, bontókereset önálló jogalapjává, lehetnek esetek, midőn éppen a felmondási kérelem támogatásául felhozott tények vezethetnek az önálló bontóokok alapjául érvényesített cselekmények megállapítására, tehát egyenrangú, sőt túlnyomó tényezői lehetnek a házasság felbontásának. (P. III. 2334/1937.) Ha a különélő házastársak egyike (a feleség) a férjet Budapesten meglátogatja, a házasfelek egy éjjelt a férj itteni lakásán együtt töltenek, nemileg is érintkeznek és a férj a feleséget be is jelenti: ezáltal még nem létesült az illetékesség megalapításához szükséges közös lakhely, úgy hogy a bontóper nem Budapesten, hanem a felek utolsó állandó vidéki együttlakásának "helyén indítandó meg fP. TTL 3308/1937.). *