Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 2. szám - A jövedelem és vagyonadó 1938. évi kivetéséről

92 A rendelet ugyanis fenntartja azt a szabályt, mely szerint a rögzített adóalapok újbóli megállapítása csak ott veendő tervbe, ahol határozott kivetési adatok állanak rendelkezésre, — új azonban az a rendelkezés, hogy ebből a szempontból konkrét adatnak számít az érdekképviseletek által az egyes ipari vagy kereskedelmi szakmához tartozó adózók jövedelmezőségének az emelkedésével kapcsolatosan adott szakvélemény is. Dr. Gl. A.. JOGGYAKORLAT. A judikatura kiemelkedő döntései. Az üzemi baleset folytán elhalt matróz magyar állampolgár volt, azonban oly külföldi — amsterdami — cég szolgálatában állott, amelynek Magyarországon bejegyzett képviselősége nincs. A munkaadó cég hajója Wienben volt lajstromozva és a balesel Csehszlovákiában történt. Az elhalt a szolgálati szerződést Magyarországon írta alá. A P. I. 2739/1937. sz. ítélet a számbajöhető számos jogrendszer közül az osztrák jogot tartja alkalmazandónak, mert a kártérítési kötelezettség elbírálása szempontjából általában a kártétel helyének a joga irányadó, ez a jogszabály azonban a munkavállaló üzemi balesetéből folyó kártérítésre nem vonatkozik. A Kúria azt tekintette lényegesnek, hogy alperes részéről a szerződést a wieni képviselőség kötötte, amelynek osztrák jog szerint korlátlan felhatalmazással kell bírnia harmadik személyekkel létesítendő mindenféle ügylet megkötésére. • A P. I. 4892/1937. sz. ítélet szerint az egyik szerződő fél a szerződést a másik szerződő fél elmebetegsége címén nem tá madhatja meg. Eszerint az ítélet szerint tehát az elmebeteg által létesített ügylet nem semmis, mert hiszen a semmisségre bármelyik fél hivatkozhatnék, hanem negotium claudicans. (A gyakorlatnak ide való tendálását jelzi Szladits: Vázlat I. 123.) A gyakorlatnak e helyütt ismételten kiemelt az az irányzata, amely a cselekvőképtelenség elbírálását az orvosilag megállapítható elmebetegségtől függetleníti, a P. VII. 3252/1937. és P. I. 4064/1937. sz. ítéletekben nyilvánul meg. * Az örökbefogadó halála után kormányhatóságilag megerősített örökbefogadási szerződés hatályos, ha a szerződést az egyik szerződő fél kormányhatósági megerősítés végett a meghalt életében bemutatta, vagy erre megbízást adott. (P. III. 1694/1937.) *