Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 2. szám - A jövedelem és vagyonadó 1938. évi kivetéséről

90 sek tartalmának meghatározása nyert határozottabb és a magánjogi fogalmakhoz közelebbálló fogalmazást. 5. A következő újítás a termények értékelésérc vonatkozik. A búzánál P 8.50 emelkedés van (12.— P-ről 20.50 P-re). A rozsnál P 5.— emelkedés van (14.— P-ről 19.— P-re). A sörárpánál 1.— P emelkedés van (18.— P-ről 19.— P-re). A takarmányárpánál 2 P emelkedés van (14.— P-ről 10.— P-re). A zabnál 1.— P emelkedés van (10.— P-ről 17.— P-re). A kölesnél 2 — P értéksüllyedés (18.— P-ről 10.— P-re). 0. Újítás a rendelet 2. §-ában még az, hogy a JVHÖ. 17. §. nyomán kifejezetten felvételt nyert a szakasz szövegébe az a rendelkezés, mely szerint a nyers bevételből a bérbeadót terhelő termelési és kezelési költségeket, így az értékesítéssel kapcsolatos tényleges költségeket is (fuvardíjak, közvetítői jutalékok) minden esetben le kell vonni. 7. A szabályozás világosabbá tételét szolgálja, a 2. §. utolsó bekezdésének szövegmódosítása. Az eddigi szöveg szerint a haszonbérlők jövedelmét a. kereseti adó H. Ö. 24. §-ának 2-ik bekezdéséhez fűzött utasítás szerint kellett megállapítani. Az új szöveg egyszerűen úgy szól. hogy a haszonbérlők jövedelmét az általános kereseti adó kivetéséné] megállapított összeggel — vagyis sima átírással — kell számításba venni. 8. A rendelet 3-ik szakasza az épületek tatarozási. karbantartási, fenntartási és kezelési költségeinek megállapításáról szól. A kezelési és fenntartási költségek felsorolásánál újítás az. hogy a világítási költségek magyarázatául a rendeletbe beiktattatott a világítás tárgyainak felsorolása: lépcsőház, kapualj, folyosó, udvartér. 0. Krdekes e szakasz utolsó bekezdése, mely kifejezetten elrendeli, hogy az igazolt tatarozási és karbantartási költségeket akkor is le kell vonni, ha azok után az adózó az épület átalakításával kapcsolatban adókedvezményben is részesüli. Ez a rendelkezés ellenkezik az eddigi szabállyal, igen jelentós és az adózók körében népszerűséggel fog találkozni. 10. Újonnan beiktatott szakasz a 4. §., mely az általános kereseti adó alá tartozó haszonhajtó foglalkozások jövedelmének számbavételéről intézkedik. A szakasz első bekezdése lényegileg tulajdonképen ismétlése a JVHÖ. 19. §-ának. A 2-ik bekezdésben lényeges az az utasítás, amely szerint figyelmeztetnek a kivető hatóságok, hogy azokban az esetekben, amikor a kereseti adó alapja becslés útján nyert megállapítást, a jövedelemadókivetések során a kereseti adóalap után kivetett és az adóévet megelőző évben tényleg fizetett kereseti adónak, ezen adó késedelmi kamatainak és behajtási illetékeinek a levonását megtagadni azon a címen, hogy az általános kereseti adó alapja becslés útján nyert meg-