Polgári jog, 1937 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 2. szám - Adalékok a joglemondás tanához

70 felek már a házasság megkötése előtt — a tartásdíj szerződési megállapításával kapcsolatban — érvényesen lemondhatnak, ami a közöttük is fennálló szerződési szabadság elvéből következik. (MTKj. 122. §.) Minthogy az özvegyi jog a végleges nőtartást hivatott pótolni, az özvegyi jogról előzetes lemondásra megfelelően állanak a végleges nőtartásról előzetes lemondásra irányadó szabályok.19) A vaspályaüzem az 1874: XVIII. t.-c.-ben szabályozott felelősségét sem szerződéssel, sem kikötéssel (szolgálati szabályok) előzetesen meg nem szüntetheti, sem meg nem szoríthatja. Az ily tartalmú szerződés a tv. 3. §-a értelmében joghatállyal nem bír. Minthogy a bírói gyakorlat a vaspályavállalatoknak a törvényben szabályozott felelősségét a technikai fejlődés mai vonalán használatba vett, de a törvény alkotásának idején még fejletlen gőzhajózási, gáz és villamosság szolgáltatásával foglalkozó vállalatokra, továbbá mindazokra kiterjesztette, akik géperővel hajtott járművet járatnak, valamint általában veszélyes ipari üzemet tartanak fenn,20) az 1874: XVIII. t.-c-nek a felelősség előzetes megszüntetését vagy megszorítását tilalmazó szabályát ezekre a vállalatokra és üzemekre is irányadónak tartjuk. Légi fuvar esetén azonban a szállított utasok és áruk stb. tekintetében a felelősség a vonatkozó M. E. rendelet értelmében kizárható; az utast, feladót stb. tehát előzetesen joghatályosan le lehet mondatni jövőbeli kárigényéről. (10.270/1922. M. E. r. IX.) Az MTK. sajátságos kettősséget fog e kérdésben teremteni. Míg a javaslat 1741. §-a a most említett kizárási (korlátozási) tilalmat kimondja a különös veszéllyel járó ipari vagy egyéb foglalkozásokra, addig nem terjeszti ki azt az építmény összeomlásából vagy egyes részeinek lehullásából (1738. §.), az állattartásból (1739. §.), a gyúlékony, robbanó vagy egyébként veszélyes anyag készletben tartásából (1740. §.), lakásból vagy más helyiségből tárgyaknak járt helyre kidobásából stb., illetve kifüggesztett vagy felállított dolog leeséséből (1743. §.) eredő károkra. Jövendő magánjogunkban tehát a tárgyi felelősség nagyszámú tényálláscsoportjában előre le lehet mondatni a sértettet bekövetkező kárigényéről.21) Az 1910/1920. M. E. r. 23. >§-a szerint a szolgálati szerződésnek a rendelet 2—7., 9., 12. ós 13. §-ainak rendelkezéseitől az alkalmazott hátrányára eltérő kikötései érvénytelenek. A bírói gyakorlat e jogszabályt úgy értelmezi, hogy az előzetes lemon19) ,, . . . ha az özvegy az öröhagyóval szemiben mondott ls, özvegyi joga hatályba sem lép" Kern Tivadar: Fodor M. magánjog V. k. 154. L'°) 52. sz. J. D. 21) Istvánffy László nézete szerint a felelősség kizárása (korlátozása) nem más, mint a veszélyviselés áthárítása a karit szenvedő félre (L. „A tárgyi felelősség kizárásáról" c. mélyen járó tanulmányát. Polgári jog 1936: 295.), ami kétségtelenül találó meglátás a veszélyviselés szempontjából, ámde szerintünk az ilyen kizárást (korlátozást) mint a jövőben keletkező kárkövetelést előre elengedő szerződést is felfoghatjuk. (MTKj. 1281. §.)