Polgári jog, 1937 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 10. szám - Árúellátási szerződések

612 tető jogi felelősségben jelentkezik, hogy az adós ugyanakkor, mikor egész vagyonát egy hitelezője biztosítására kötötte le, olyan hiteleket vett igénybe, amelyekről az igénybevétel idő­pontjában 'tudnia kellett, hogy azokat lejáratkor honorálni nem fogja tudni. Kétségtelenül fennforog tehát ebben az esetben a hitelezési csalásnak, illetve hitelsértésnek minden kritériuma, aminek súlyos konzekvenciáitól az adós már azért sem mente­sülhet, mert minden vagyona már előzetesen fedezetként lévén lekötve, még csak részleges gazdasági jóvátételt sem tud nyúj­tani a fedezetlen hitelezőknek a másik szerződő fél hozzájáru­lása nélkül. Nem kiselbb veszélyt rejt azonban magában ez a szerződés­tipus a fedezett hitelt nyújtó hitelező szempontjából is abban az esetben, ha az adós fizetésképtelensége bekövetkezik. Kétségte­len ugyanis, hogy ebben az esetben az adós egész vagyonának lekötése ellenében hitelt nyújtó ihitelező annál is inkább felelős büntetőjogi szempontból a jóhiszeműen hitelező többi hitelező­vel széniben, mert éppen a szerződésben kötött felügyeleti és ellenőrzési jog gyakorlása folytán tudott, vagy pedig rendes fel­ügyeleti gondosság mellett tudnia kellett volna az adós hitel­igénybevételeiről más hitelezőiknél és a culpa in ínspiciendo et cmmittendo következményeinek megállapításán túlmenőleg egye­nesen fraudulosusnaik kell tekinteni ebiben az esetben a fedezett hitelezőnek azt a magatartását is, hogy tűri, sőt igénybeveszi azt, hogy az adós az idegen hitelezőktől beszerzett áru értékesítésé­ből származó künnlevőségeket is neki biztosítékul lekösse. Eb­ben az esetben a szóibanforgó szerződés már valóban kizsákmá­nyoló szerződésnek tekinthető, azonban nem a szerződő felek, hanem a fedezetlen hiteléket nyújtó hitelezők szempontjából. A fedezett hitelező szempontjából e szerződéstípus további veszélyeként az mutatkozik, hogy a fedezetlen hitelezők azt a körülményt, 'hogy a fizetésképtelen adós aktíváinak túlnyomó­része, vagy esetleg azok összessége biztosítékként átadatott a fedezett hitelezőnek, ki ezenfelül az adós üzletében olyan ter­jedelmű ellenőrzési és intézkedési jogot szerzett, amely az adós gazdasági önállóságát és cselekvőképességét nemcsak korlátozta, hanem tulaj donképen lényegében meg is szüntette, úgy interpre­tálják — és nem is alaptalanul —, hogy a fedezett hitelező tu­laj donképen az adóssal, mint üzlettárs együttesen és egyetemle­gesen felelős, sőt, ha a fenti ismérveik még tipikusabban jelent­keznek, az adós cégével tulaj doniképen azonos cégnek tekin­tendő, melyet az adóséval teljesen azonos fizetési, illetve kárté­rítési kötelezettség terhel, büntetőjogi szempontból pedig mint bűnsegéd, vagy mint tettestárs vonandó felelősségre. Igen gyakran fordul elő, hogy a most tárgyalt szerződés­tipusokkal biztosított hitelezőt a többi hitelezők csendestársnak tekintik és nem érdektelen ennek a helyzetnek a vizsgálata a korlátolt felelősségű társaságokról szóló 1930. évi V. törvény­cikk a csendestársaságra vonatkozó szakaszai szempontjából. Ha ugyanis a csendestársi jogviszony a tényállásiból kon­struálható, akkor a törvény 119., 120. és 121. §§-ainiak egybeve-

Next

/
Thumbnails
Contents