Polgári jog, 1937 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 10. szám - Lemondás az igazgatósági tagságról

592 a takarékbetét lefizetése pengőben történt, amelyet a pénzintézet a befizetés napján jegyzett árfolyamon számított át dollárra. Az ítélet emellett a tényállás mellett megállapíthatónak tartotta a felek értékállandósági szándékát. A P. VI. 3404/1937. sz. feloldó végzés annak tisztázását rendeli el, volt-e a felek között oly kikötés, amellyel az értékállandósági célzatot kizárták és hogy a takarékbetétkönyvnek az a rendelkezése, amely szerint mindazok a pénzügyi és közigazgatási rendelkezések, amelyek a betétként kezelt pénznem tekintetében akár az illető országban, akár Magyarországon fennállanak, vagy ezentúl életbelépnek, a szóbanforgó betétre is megfelelően alkalmazandók, — benne volt-e abban az eredeti betétkönyvben, amelynek a perben szereplő csak megújítása volt. A telekkönyvi jog szempontjából is számbajöhető arany dollárkikötés forog fenn akkor, ha ugyan nem maga az eredeti bejegyzés, hanem az annak alapjául szolgáló okirat tartalmazza az aranyklauzulát. (Pk. V. 48471936.) Az Országos Gzdasági Munkáspénztárnál biztosított gazdasági cseléd balesetéből származó károkért a gazda felelősséggel csak akkor tartozik, ha magának a gazdának vagy vele egytekintet alá eső megbízottjának terhére a balesettel okozati összefüggésben álló vétkeség állapitható meg. Ezt a vétkességet kizárja, ha a jószágokkal foglalkozó gazdasági cseléd elmulasztotta az általa kezelt állatok természetének kiismerését és azt, hogy azok szilajabb volta esetére a megfelelő óvatossággal járjon el. (P. 1. 2454/1937.). A végrehajtató, aki tudja, hogy a lefoglalt búza tulajdona a felpereseket, akik részes földmunkások, illeti és ennek dacára a kielégítési végrehajtást foganatosítja, kártérítéssel tartozik. A kártérítési perben nincs ítélt dologi ereje az igényperi ítélet azon indokának, amely a végrehajtató jóhiszemét állapítja meg és ennek folytán a költségeket kölcsönösen megszünteti. A kártérítés jogalapját a Kúria azért állapítja meg, mert a szóbanforgó búza elvonása a hitelképességgel nem biró felpereseket foglalkozásukban és létfenntartásukban károsan befolyásolta. A kár mennyiségére befolyással lehet, elestek-e a felperesek vetőmag hijján egy feles haszonbérlettől, valamint attól, hogy élő és holt gazdasági felszerelésüket elhelyezhessék, ami miatt kénytelenek voltak felszerelésüket szükséghelyzetükben eladni, a befolyt pénzt felélni és elestek a feles bérletnél maguk vagy családtagjaik munkakeresményéből várható haszontól is. (P. V. 2863/1937.). A háztulajdonosnak azon a kötelességén, hogy a gyal rőt tisztán köteles tartani, nem változtat, hogy az a külli van és kikövezve nincs. (P. I. 3622/1937.)