Polgári jog, 1937 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 10. szám - Lemondás az igazgatósági tagságról

587 meg, hogy az alperes férj a peres felek társadalmi állásához mért módon békítőleg közeledett volna feleségéhez avégből, hogy őt kiengesztelje; mégis a P. III. 1982/1937. sz. ítélet a peres felek viszonyát nem tartja annyira feldultriak, hogy a házasíelek együttélése lehetetlennek mutatkozna. Amennyire helyeselhető az ily megértő és az eset körülményeit mérlegelő döntés, annyira aggályos a házassági kötelék fenntartása a P. III. 1597/ 1937. sz., ügyben, amidőn a Knria azt a körülményt sem találta elegendőnek a feldultság megállapításához, hogy az alperes feleségnél a férj egy idegen férfit alsónadrágban talál, — mert a szóbanforgó férfi régi családi ismerős, ajtó és ablak nyitva voltak és a takarítónő az eset alatt ismételten megfordult a szobában: ugyanakkor meg van állapítva, hogy a feleség magatartása más férfivel szemben is beleütközött a hitvestársi hűség követelményeibe. A feldúítságot a Knria nem állapította meg azért, mert a férj terhére is különböző házastársi kötelességsértések voltak igazolhatók. A törvénynek a culpae compensatiót kizáró felfogása mellett nem állapíthatók meg azok a morális indokok sem, amelyek ilyen házasságok mindenáron való fenntartása mellett szólnának. Viszont a P. III. 925/1937. sz. ítélet bontóokot állapít meg a feleség terhére azért, mert a házasságot felbontó első bírói ítélet feletti elkeseredésében kézitáskáját férje arcába vágta. A bontóok elévülésének megkezdését ugyancsak a P. III. 925/1937. sz. ítélet attól az időponttól kezdve számítja, amidőn a tudomásszerzés és a bizonyíthatóság oly fokú. hogy annak alapján a házassági bontópert meg lehet indítani: kivételes esetekben azonban a bírói megállapítást is be lehet várni. Szépen definiál a P. III. 1821/1937. sz. ítélet: ,.A megbocsátás a lélek benső kiengesztelődése, amely külső jelenségekből válik nyilvánvalóvá"'. Nincsen megbocsátás annak dacára, ha a házasfelek a találkozáskor és a távozáskor csókkal üdvözlik egymást, egy szobában ugyan, de egymástól távoleső sezlonokon hálnak, de a feleség a férjet másnap reggel fejfájására hivatkozva nem kiséri a villamoshoz, — mindezt avval magyarázva, hogy a feleség nem akart a megszokott külsőségektől eltérni, nehogy ez közöttük durva kirobbanást idézzen elő. A tartás elmulasztása csak szándékosság esetében bontóok. ami akkor forog fenn, hogy a tartás az arra kötelezettnek módjában van. de ennek dacára szándékosan nem teljesíti azt. (P. III. 2180/1937.) Még kevésbé esik súlyos szankció alá az ideiglenes intézkedésként a perben végzéssel megállapított tartás meg nem fizetése, amidőn ezt a tartást a bíróság a jogos ok nélkül különélő feleség javára megállapítja. A tartásdíj bírói megállapítása eseten annak nemfizetése csak akkor minősül a férj terhére bontóokul, ha ez meghiusítja a végrehajtás útján