Polgári jog, 1937 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 10. szám - Lemondás az igazgatósági tagságról

585 kének megállapítása és elszámolása, valamint a kártérítési összeglevonása tárgyában hozott határozata ellen (86. §. 3. bek.) a panasz ügyvédi képviselet nélkül is beadható. A tárgyaláson a panaszos, valamint gazdatisztje vagy más gazdasági alkalmazottja ügyvédi képviselet esetében is felszólalhat. A tárgyalás határnapjáról értesíteni kell mindazokat, akiknek érdekét az ügy eldöntése a telekkönyvből vagy egyéb iratokból megállapíthatóan érinti. Ezek személyesen vagy ügyvéd által képviselten jelenhetnek meg és felszólalhatnak. Az eljárás költségei tekintetében a kir. közigazgatási bíróságról szóló 1896: XXVI. t.-c. 145. §-ának rendelkezései megfelelően alkalmazandók. A kir. ítélőtábla a panasz tárgyában végzéssel határoz. A végzés ellen jogorvoslatnak helye nincs. A nemleges tanúsítvány (17. §.) kiadásának megtagadása esetén •előterjesztett kérelmet, az átengedésre kötelező határozat hatályának megszűnése folytán a tkvi feljegyzés törlésére irányuló kéremet (25. §. 2. bek.), az átengedésre kötelezettnek a birtokba vezetés határnapja előtt 6 hónapon belül történt elállás folytán kártérítésre irányuló keresetét (30. §. 2. bek.), a haszonbérlő beruházási értékének a 35. §. szerinti megtérítése iránti keresetét, az átadásra kötelezett 42. §. szerinti, elállás folytán igényelt kártalanításra irányuló keresetét és a jogtalanul kimozdítottnak a földmívelésügyi miniszter elleni 55. §. szerinti keresetét közvetlenül az illetékes ítélőtáblához köteles beadni. Az ítélőtábla kérelem esetében a Pp.-nak a fellebbezési szóbeli tárgyalásra megállapított szabályai szerint, kereset esetében a törvényszéki eljárás szabályai szerint jár el. A kereset tárgyában hozott ítélet ellen felülvizsgálatnak van helye a kir. Kúriához. E rendeletben szabályozott eljárásban felmerülő elvi kérdések ^eldöntésének egyöntetűsége s általában a jogegység előzetes biztosítása érdekében az ítélőtábla által hozott ügydöntő határozmányok egy-egy példányát meg kell küldeni az igazságügyminiszternek, az érdekelt miniszternek, a kir. Kúria elnökének és a többi kir. ítélőtáblának. Az ítélőtáblai tanács elnöke vitás elvi kérdésekben, ha feltehető, hogy a kir. ítélőtáblák határozatai között az egyöntetűséget nem lehet biztosítani, a tanács tagjainak álláspontjáról az ítélőtábla elnöke útján a többi ítélőtáblát határozathozatal előtt is tájékoztathatja és a kérdések szóbeli megbeszélését indítványozhatja. Ily indítvány esetében ha a budapesti ítélőtábla elnöke szükségesnek látja, vagy ha az ijxazságügyminiszter kívánja, a budapesti kir. ítélőtábla elnöke időnként értekezletre hívja össze a többi ítélőtáblai tanácsok elnökeit, illetőleg a vitás kérdésekben előadóként eljáró tanácstagokat. Az értekezletet a budapesti kir. ítélőtábla elnöke, vagy ennek helyettese vezeti. Az értekezletről jegyzőkönyvet kell készíteni. Az értekezlet eredményét az elnök közli az igazságügyminiszterrel az igazságügyminiszter pedig a szükséghez képest az érdekelt minisztereket tájékoztatja. Az értekezleten kialakult álláspont a bíróságokat ítélkezésükben nem köti. Ha eme előzetes eljárás lehetősége elle-