Polgári jog, 1937 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 10. szám - Lemondás az igazgatósági tagságról

574 jelölt korlátok megengedik, ennek oka azon körülményben keresendő, hogy nálunk a tudomány nem egyengette meg e tért a törvényhozás részére; az indokolásnak tehát legalább részben azon feladat megoldásába is kellett bocsátkozni, melyet másutt a tudomány vett át a törvényhozás könnyebbségére." Ami már most dr. Nagy Dezső elméleti fejtegetéseinek kiinduló pontját: a társaság és igazgatósági tagjai közötti jogviszonyt illeti, — úgy szükségtelen későbbi, idegen törvényhozásoknál analógiát keresnünk. A tervezet még világosabban szól, mint a 11 évvel későbbi német törvény, amidőn indokolásában a következőket mondja:2) „Sem az igazgatósági tagok számának, sem azoknak mikénti választásának meghatározása, a tervezetbe fel nem vétetett, mire főleg azon körülmény szolgált indokul, hogy a tervezet az igazgatóság és a társaság közt létező jogviszonyt meghatalmazásnak tekinti, melynek legtermészetesebb alapját az érdekeltek megállapodása képezi. Az e részbeni megállapodás az alapszabályok kiegészítő részét képezi ugyan, tehát a közgyűlés hatáskörébe tartozik; mindazonáltal a tervezet következő cikke, nem zárja ki azt, hogy az első igazgatóságot az alapítók válaszszák meg; ily esetben azonban a sanctio a közgyűlésé marad, mely a történt megállapodást, hozzájárulása által, ismeri el érvényesnek a társaságra nézve. A társaság és az igazgatóság közt létező meghatalmazás! viszonyból következik, hogy a megbízást, mellyel az igazgatóság íelruháztatik, a közgyűlés, mint a társaság összakarata, bármikor visszavonhatja. Valamint azonban a meghatalmazási viszonynál általában, úgy a jelen esetben is az egyoldalú visszavonás nem lehet sérelmére azon igényeknek, melyeket a kötött szerződés az igazgatóság részére megállapít; ez igények tehát elmozdítás esetében a társaság által kielégítendök lesznek.'1 Továbbá a törvény 193. §-a is úgy szól, hogy a társaság képviseletével „más meghatalmazottak" is megbízhatók, — tehát az igazgatósági tagok meghatalmazottak a mi törvényünk világos szavai szerint is. Egyébként nem lesz érdektelen a tervezet tárgyalására egybehívott értekezlet jegyzőkönyve vonatkozó részének feltárása. A törvényjavaslat részletes tárgyalására és megszövegezésére vegyes bizottságot hívott össze a miniszter, amelyben a képviselőház néhány tagja, a törvényelőkészítő bizottság néhány tagja, a felsőbíróságok, a pesti ügyvédség, a kereskedelmi és iparkamara, az országos iparegylet, valamint a kereskedelmi minisztérium, az igazságügyminiszterium, a pénzügyminisztérium képviselői, a horvát-szlavón kormány kiküldöttje s a javaslat 2) Idézett munka 269. és 270. lap.