Polgári jog, 1937 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 10. szám - A nemzetközi jog forrásai és a magánjog

572 A magánjogban meghonosodott elvek esetenkinti átvétele nem mint magánjogi szabály alkalmazása, hanem mint az általános jogelv a magánjogban különösen kifejezésre jutott gondolatának átvétele eszközöltetik. A magánjog itt nem forrás, nem kútfő, hanem csupán a felismerés eszköze. Ha itt-ott részletesebb utalás is történik az illető jogelvnek magánjogi megjelenési formájára, ez nem annyit jelent, hogy a nemzetközi szerv magánjogot alkalmaz, hanem csupán a magánjogi megjelenési formát analógiaként állítja be az általános jogelv alkalmazásának érdekében. Az analógia — és csakis az analógia — a magánjogi és nemzetközi jogi intézmények némelyike között valóban indokolt. Maga az analógia nem lényegbeli, hanem strukturabeli vagy morfológiai hasonlóság gondolatán épül fel. Valóban az analógia néha nagyon kecsegtető a magánjog és nemzetközi jog viszonylatában. A strukturális felépítése a nemzetközi jognak számos a magánjog szerkezetéhez hasonló vonást tüntet fel. Mindkettő a co-ordinatio alapján áll, amennyiben mindkét jogágazat alanyai koordináltak, szemben a sub- vagy superordinatio gondolatán felépült jogrendszerekkel, amilyen pl. az alkotmányjog. De természetesen soha sem szabad szem elől téveszteni azokat a lényegbevágó eltéréseket, melyek a nemzetközi jog és minden más jogrendszer között fennállanak, így különösen a törvényalkotó felsőbb főhatalom hiányát a nemzetközi jogban. A nemzetközi jog és magánjog eme többrendbeli alaki hasonlósága az oka annak, hogy kezdettől fogva a nemzetközi jogtudomány sokszor a magánjog fogalmaihoz és osztályozásaihoz fordult analógiáért azért, hogy saját rendszertanát és jogintézményeit felépítse,15) de ezzel korántsem adja fel sajátos természetét.16) Midőn a nemzetközi jogász a magánjog köntösében alkalmazza az általános jogelveket, akkor nem magánjogot, hanem nemzetközi jogot alkalmaz, de mégis élvezi a magánjognak, mint fejlett jogágazatnak differenciált kifejezési módját. Az általános jogelvek alkalmazása: jogalkalmazás, tehát nem azonos a méltányossági és célszerűségi szempontok diszkrecionáris alkalmazásával, az ex aequo et bono bíráskodással. Ugyan a jogelvek alkalmazása során is helye lehet a méltányosaz álláspontnak ad kifejezést, hogy a „nemo judex in re sua" elv értelmében az érdekelt felek szavazatai az egyhangúság megállapításánál figyelembe nem jönnek. 15) Ennyiben mondhatta Holland, Studies in International Law, 1898. 152. 1.: „The Law of Nations is but priváté law „writ large." It is an application to political communities of those legal ideas which were originally applied to relations of individuals." 16) V. ö. Váli, Nemzetközi jogi szolgalmak a nemzetközi jog rendszerében, 1933., 61—63. 1.