Polgári jog, 1937 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 10. szám - Jelzálogjog alapítása a kényszeregyességi kérvény beadása után

564 A ranghely előzetes feljegyzésének az a rendeltetése, hogy a hitelező jogállását az adós későbbi tényeitől függetlenítse, feltéve, hogy az adós miind a feljegyzést rendelő végzést, mind a megfelelő bekebelezési engedélyt neki átadta. Ebben az esetben az ingatlantulajdonos nemleges kötelezettsége annak következtében halványodik el, hogy a hitelező az ingatlantulajdonosnak esetleges kötelességszegő magatartásával szemben objektív védelemben részesül. Az ingatlan további megterhelésével és elidegenítésével szemben a végzés birtokoisa annyira védve van, hogy a 24.000/1929. L M. sz. r. 16. §-ának 4. bekezdése értelmében még akkor is a feljegyzés rangsorában kap kielégítést, ha az ingatlant közben elárverezik és *a jelzálogjog bejegyzésére többé mód nincsen. A ranghelyfeljegyzés jogi természete" kérdésében a jogszabályok nem foglalnak kifejezetten állást, véleményem szerint mégis a jogszabályok szövegével leginkább az a konstrukció fér meg, hogy a ranghely feli jegyzés — amennyiben az ingatlantulajdonos a feljegyzést rendelő végzést és a bekebelezési engedélyt a hitelezőnek átadja — a bekebelezésnek a hat hónapi határidő elteltéig való elmulasztásától, mint bontó feltételtől függő, telekkönyvön kívül már megalapított valóságos jelzálogjog, amelyre nézve a bekebeleztetés a hitelezőre nézve potesztatív bontó feltétel elhárítása és a már fennálló jog nyilvánosságra hozása. Magából a teleikkönyvben szereplő feljegyzésből tehát nem lehet megállapítani, hogy van-e jelzálogjog, vagy nincs, a feljegyzés csak a jelzálogjog lehetőségét árulja el. De a feljegyzés mögött jelzálogjog nem le&z sem akkor, ha a tulajdonos a végzést még a birtokában tartja, sem akkor, ha azt ugyan már kiadta, de bekebelezési engedélyt nem állított ki, vagy a kiállított be kebelezésí engedélyt még ki nem szolgáltatta. Azok a momentumok, amelyektől függ, hogy egy releváns időpontig (csőd kiütése, kényszeregyesség kérése) a jelzálogjog megalapítása befejezést nyert-e, olyan a felek egymásközti viszonyában lejátszódó dolgok, amelyeket ellenőrizni lehetetlen. Ezért helyezkedett a 23.000/1929. I. M. számú rendelet arra az álláspontra, hogy — amiennyiben a bekebelezési engedélynek egy bizonyos időpontban történt kiállítása bizonyítást nyer — vélelmezi a végzésnek és a bekebelezési engedélynek ugyanazon időpontban a hitelező részére átadását. A bekebelezési engedély (kiállítási időpontjának bizonyítása szempontjából — a telekkönyvi eljárásban egyébként sem szokatlan — kötött bizonyítási rendszert fogad el a rendelet és azt a. körülményt, amelynek bizonyításához más körülményeknek a vélelme fűződik, csak közokirattal, illetőleg a magánokirat hitelesítésével engedi meg bizonyítani.