Polgári jog, 1937 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 10. szám - Jelzálogjog alapítása a kényszeregyességi kérvény beadása után

563 harmadiknak tekinteni. Ha a kérvény még előbb érkezett be, a jóhiszeműséget esetleg Lehet vitatni. Ha a kényszeregyességi kérvény beadását olyan joghatályunak tekintenénk, amely az adós cselekvőképességét teszi oly mértékben korlátozottá, hogy ő csak a hitelezőkkel szemben hatálytalan jelzálogjogot alapíthat, akkor csak az egészen friss, a kérvény beadása és az eljárás feljegyzése közötti időben kiállított bekebelezési engedélyek esetére lehetne azt mondani, hogy a jóhiszeműség a cselekvőképesség (hiányát nem orvosolja. Ámde a feltételezett esetiben másról van szó és az említett értelmezésnek a Ke. 20. §-a 3. bekezdésének utolsó mondata is ellene szól, hiszen abból, hogy a jóhiszeműek védelmére egyenesen utal, kétségtelenné válik — amit egyébként más alapon is kimutattam, — hogy nem a cselekvőképesség korlátozásáról van szó. A perben tehát bizonyítani kell, hogy a hitelező a kérvény beadásáról tudott, vagy csak súlyos gondatlanságból nem tudott. Minél inkább régi keletű lesz azonban a bekebelezési engedély, annál könnyebben lesz az okozati összefüggést megállapítani a kényszeregyesség megkérése és a között, hogy a hitelező épen a kérvény beadása és az eljárás telekkönyvi feljegyzése közötti néhány napot választotta ki a bekebelezés iránti kérvény beadására. Úgy vélem tehát, hogy a kritikus időben érkezett beadványok esetében a rangsor megváltoztatási perek sikerre fognak vezetni és ritka kivételeket fognak alkotni azok az esetek, amikor a hitelező a coíncidentia véletlenség ét elfogadható módon be fogja tudni bizonyítani. IV. Az eddig kifejtettekkel szemben külön figyelmet érdemel az előzetesen feljegyzett ranghelyre bejegyzett jelzálogjog esete, nevezetesen akkor, ha a Jt. 17. §-a értelmében a ranghelyet már a kényszeregyességi kérvény beadása előtt feljegyezték, a jelzálogjog bejegyzésére azonban csak a kényszeregyességi eljárás folyamata alatt kerül sor. Ennek az esetnek a külön tárgyalását teszi szükségessé az is, hogy róla a 23.000/1929. I. M. sz, rendelet 10. §-ának 3. bekezdése külön is rendelkezik, bizonyos alakiságoktól téve függővé az ilyen jelzálogi bejegyzést. A Grosisohmiíd Glosszában arra az álláspontra helyezkedtem, hogy a feljegyzett ranghelyre ijelzálogjog bejegyeztetése is az „alapítás" fogalma alá esik.7) Ezzel azonban csak azt akartam kifejezni, hogy maga a fel jegyzés a később következő jogigényeket nem fosztja meg az „alapítás" jeliegüktől, de ezeket a későbbi jogi tényeket és joghatásukat nem elemeztem. 7) Glossza I. 78. 1.