Polgári jog, 1937 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 9. szám - Polgári eljárási jog. A Jogi Hirlap döntvénytára

546 a kereskedővel, amit etekintetben a jogról és a jogászokról, amit a kereskedelmi gyakorlatról kell tudnia. A. vállalat jelzők, a tisztességtelen verseny és a kereskedelmi munkajog viszonyai a könyvnek ugyanilyen tökéletes fejezetei. Mindezt az I rész 1f eléről. A mű 1. részének 2. fele a kereskedelmi társaságokat íárgyazza. Tökéletes és befejezett monográfia. Tömör és kifejező modorában 500 oldalon tárgyalja ezt a tárgykört, irodalmi utalásokkal és a bírói gyakorlat összefoglaló ismertetésével. E könyv foglalja magában az alkalmi egyesülést (konzorcium, szindikátus), a kartel külső és belső problémáit, a konszernt és válfajait is. Mind e kérdéseket jogösszehasonlító és jogpolitikai nézőpontok figyelembevételével, úgy, hogy az olvasónak nemcsak részletes tudományos és gyakorlati felvilágosítást ad, hanem a szükséghez képest az idegen jogrendszerek szabályaiba és alapelveibe is betekintést nyújt. Kuncz erős debatteri egyénisége e műben is kifejezésre jut és bizonyára lesznek olyanok, akik egyik-másik állásfoglalását elfogultnak vagy egyoldalúnak fogják tartani, azonban ezek a részletek sem oly mérvűek, hogy a mű értékét csökkentenék. Részletes ismertetést a műről annak terjedelme miatt nem lehet adni. Legyen elég az, hogy ez a két kötet olyan dús tárháza az ismereteknek és olyan rendszeres összefoglalása mindennek, ami a kereskedelmi jogot érinti, hogy örömmel és bizalommal várjuk a többi kötetet. P. T. . YvJPolgári eljárási jog. A Jogi Hirlap döntvénytára. Ismerteti: Dr. Sárfíy Andor kir. kúriai bíró, egyetemi magántanár, a m. kir. igazságügyminisztérium magánjogi ügyosztályának vezetője. Budapest, 1937. A Jogi Hirlap kiadása, — Ez a döntvénytár a harmadik perjogi esetgyűjtemény, mely az 1933 IX. 1-től 1936 IX. l-ig terjedő idő bírói gyakorlatát tartalmazza és egyúttal erre az időre a Jogi Hirlap mutatója is. Az esettár túlmegy a szokásos döntvénygyűjteményeik keretein. Nem csak az eseti döntéseknek rendszeres, a törvény szerkezete szerinti összegyűjtése, csoportosítása, hanem igyekszik az egyes fejezeteken és címeken belül is az odatartozó döntéseket rendszerbe foglalni, egymás között összefüggést létesíteni, úgy hogy az egyes címeken belül is a szöveg összefüggő és folyamatos, szinte egy eljárásjogi tankönyv, a három évi újabb joggyakorlatot feldolgozó pótkötetének látszik. Nem elégszik meg a döntés rövid fejének indokolás nélküli közlésével, mely az olvasóban a kielégítetlenség és a nyugtalanság érzését kelti, ha nem tudja eltalálni a döntés logikai felépítését;, indokolását és a törvény rendszerével való összefüggését. Röviden minden döntésnél ott