Polgári jog, 1937 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 9. szám - Polgári eljárási jog. A Jogi Hirlap döntvénytára

547 van az értelmezés logikai váza, mely a döntésnek indokolását érthetővé teszi. A gyakorlati jogásznak igen hasznos szolgálatot tesz a mű, mikor a hatásköri és illetékességi szabályokat részletesen feldolgozza és a Hatásköri Bíróság és a polgári bíróságok döntései kapcsán bő gyűjteményét tartalmazza nemcsak a polgári bíróságok hatáskörére és illetékességére vonatkozó szabályoknak, hanem az igények polgári perűtra vagy közigazgatási hatóság előtti vagy különös eljárásra tartozása tekintetében. Ezzel a gyakorlati jogászt sok fejtöréstől és esetleg hibás, költségekkel járó eljárástól kíméli meg. Igen hasznos a végrehajtási eljárási döntéseiknek részletes feldolgozása a kevésbé nyilvánosságra hozott alsóbíróí döntéseknek ismertetésével, miely alsóbíróságok végrehajtási ügyekben legtöbbnyíre végleg határoznak. A végrehajtási eljárás a jogérvényesítés legfontosabb eszköze, mert ennek során kap a perben érvényesített igény kielégítést és mégis e jogterület elméleti kérdései és joggyakorlata sokkal kevésbé van kiművelve, mint a peres ejárásé. E területen igen sok vitás és megoldatlan kérdés van sokszor nagyjelentőségű és elemi gyakorlati esetek tekintetében is. A gazdavédelmi intézkedések, az örökösödési, telekkönyvi, kisajátítási, tagosítása, cégügyi, csőd, kényszeregyességi eljárások és az ügyvédi díjmegállapítási, valamint panasz eljárás legfontosabb határozatainak feldolgozásával egészül ki e döntvénytár, mely mintául szolgálhat a döntvények összegyűjtésének és az elméleti rendszerbe való beillesztésének munkájában. A Házadómentesség Jogszabályai. Irta dr. Kerezsy Jenő főtanácsos és ifj. dr. V a s s Imre ügyvéd. Szerzőknek a Házadómentesség Jogszabályai címen most megjelent majdnem 500 oldalas könyvük hézagpótló munka, amely hiánytalanul dolgoz fel egy igen szétágazó és nagy gyakorlati jelentőséggel biró joganyagot. Jogásziasan precíz, de könnyed stílus és áttekinthető beosztás bárki számára nemcsak hozzáférhetővé, de élvezetessé teszi ezt a különben száraz és igen szétágazó anyagot. Szerzők a házadómentesség gazdasági jelentőségének és értékének a vizsgálata után végigvezetnek minket a kérdés jogtörténeti fejlődésén attól az időtől, amikor Kossuth szerint „a magyar adórendszer nem egyéb, mint rendszeresített mesterség attól elvenni valamit, akinek semmije sincsen" egészen az általános és arányos közteherviselés modern elvének a diadaláig. Érdekes fejezetet szentel a munka a külföldi jogszabályozás ismertetésének, ahonnét megtudjuk például, hogy Angliában a házadómentesség fogalma ismeretlen, Svédországban a házadó félszázalékot, Olaszországban ezzel ellentétben 71%-ot tesz ki. A statisztikai adatokból, a házadómentesség kérdésének mikénti szabályozásából megvilágosodik előttünk a különböző országok tőkeereje és gazdasági helyzete. Ifj. Dr. Szigeti László. 3*