Polgári jog, 1937 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 2. szám - Ötletvédelem

129 nak történetéről szóló műve is kortársainak nagy elismerésével találkozott. Méltatói egyaránt dicsérik széles látókörét és az általa feldolgozott problémák mélyen szántó elméleti tárgyalását. / Ötletvédelem címen tartott dr. Besr János ügyvéd a Civil jogászok szemináriumában igen érdekes előadást, melynek lényegét az alábbiakban adjuk: Az előadás kiindulási pontja volt, hogy az ötletvédelem hiánya mindennapos jogszükségleti hiány. A védelmet kereső ötletek mellékutakon jutnak formai jogokhoz, mint álszabadalmak, álmintavédelmek stb. A mai magyar jogban a tulajdon fogalma kizárólag a dolgokhoz, testi tárgyakhoz fűződhetik. Szellemi javakra csak abban a körben lehet jogot szerezni, amelyben ezt jogszabály intézményesen megállapítja és szabályozza. Ilyen külön törvény által teremtett jogterület: a szerzői jog, a szabadalom, a mintavédelem és bizonyos vonatkozásban a védjegy és versenyjog. A sz-.rzői jog vonatkozásában a Kúria állandó gyakorlata szerint akkor is csak annyiban áll valamely ötlet, valamely eszme jogi védelem alatt, amennyiben a szerzői jogi törvényben felsorolt müvek valamelyikében már megvalósult. A szerzői jogon keresztül valamely gazdasági irányú elgondolást megvédeni egyáltalában nem lehet. A szerzői jog magát az ötletet, az eszmét nem védi meg teljes egészeben, csak annak bizonyos metszeteiben. A szabadalmi jog tárgyköre: minden új találmány, mely iparilag értékesíthető s műszaki hatások előidézésére alkalmas. A szabadalmi jog a gondolati terméket csak igen korlátozott területen, a technika területén védi meg. A mustravédelemről szóló 107.709 1907. számú rendelet lényegét tekintve: a védelem kizárólag az iparcikkek speciális külső alakjára hat ki. Talán a versenyjog az a jogi terület, ahol — legalább eredményében — az eszme védelme: az ötletvédelem eddig is a legteljesebben megvalósult, de ezen a jogterületen elsősorban a jog alanyai speciálisak és korlátozottak. A versenyjog kizárólag a versenytársat védi és így ha a versenyjog valamely ötletet megvéd, ez nem az ötlethez fűződő általános joghatásból folyik s az ötlet csupán a megsértett versenyviszony következményeként kap védelmet. Az ötlet a speciáljcgok keretében kap és ott is csait másodlagosan jogvédelmet, a magántulajdonon felépült jogrendszer pedig feltétlenül hiányos mindaddig, míg az eszmei termékek elvileg jogvédelmet nem nyernek. Emellett fettétlenül szükséges az ,.eszmei termék" fogalmi körének meghatározása, mely meghatározás keretében a kérdés esetenkénti eldöntése, majd a gyakorlat feladata lesz, ahogyan a szerzői jog tényleges körét is a gyakorlat alakította ki. A védelem módja tekintetében jogunkban kifejlődő gyakorlat eddig nem alakul: ki. A kínálkozó jogcím: az alaptalan gazdagodás, illetve kártérítés iránti igény lehetne. Azt, akit eszmei termékének jogellenes elvonásával megkárosítottak, kárigény illeti meg a kárositóval szemben. Megnehezíti e megoldást az ötlet és ötletbitorlás közötti összefüggés megállapításának nehézsége. A megoldás egyik módjául elképzelhető egy nyilvánkönyvi jelleggel felállított kataszter, mely publikussá tenné a beiktatott ötleteket. Nem szólhat az ötletvédelem intézményes bevezetése ellen az a meggondolás, hogy ez új instrukció az alaptalan perek légióját eredmény e2iiá, mert a tényállás megállapításából folyó nehézségek az ötlet védelmének szükséges voltát nem enyésztethetik el. Az előadásban felvetett nagy-érdekű témához Beck Salamon, Szálai Emil, Leopold hdemér, Wolf Ernő, Gusztáv Kornél, Hoff Gvörgv, Hajdú Miklós és mások szóltak hozzá. J