Polgári jog, 1937 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 2. szám - Kézizálogtárgy igénylése a végrehajtás alól

114 23. §. ezen jelzálogjog sorozási szabályaira, azok alkalmazását írva elő. Az általános szabály alól kivétel, hogy a keretbiztosítéki jelzálogjoggal biztosított követelést, illetve a keretet akkor is teljes egészében figyelembe kell venni, ha a hitelező a meg­hallgatáson nem jelent meg. Hitelviszony biztosítására szolgáló jelzálogjognál módjukban van az érdekelteknek a keretben tény­leg fennálló követeilés igazolása. Arra vonatkozólag nincs ugyan rendelkezés, hogy mi történjen igazolás esetén, nyilvánvaló azonban, hogy csak az igazoltan fennálló követelést kell számí­tásba venni. Annak, hogy csak a keretben tényleg fennálló követelés összegét kell figyelembe venni, a kielégítési sorrendre is kiható következménye lenne az, hogy a keretben tényleg fennálló köve­telés meghatározásának időpontjaként a sorrendi tárgyalás napja helyett a meghallgatás időpontja jön figyelembe, tehát a leg­kisebb vételár megállapítása után a ki nem merített keret a hite­lező által be nem tölthető, illetve a meghallgatás határnapja és a sorrendi tárgyalás napja közötti időben felmerült követelés a keretbiztosítéki jelzálogjog ranghelyén már nem érvényesíthető.*) Más jogviszonyiból eredő követelés biztosítására szolgáló keretbiztosítéki jelzálogjognál a keretben fennálló követelés igazolása nem eredményezheti a többlet figyelmen kívül hagyá­sát, mert az üres keretnek megfelelő összeget a hitelező kérel­mére a később felmerülő követelések biztosítása végett sorozni Amint a közönséges jelzálogjognál a megszűnés valószínű­sítése, úgy a keretbiztosítéki jelzálogjognál a tényleg fennálló követelés igazolásának lehetősége tulaj donképen az érdekeltek részére a sorrendi tárgyaláson nyitva álló kifogásolási jognak —- ha szűkebb keretben és mértékben is — érvényesíthetését cé­lozván, a fedezeti elv és a kielégítési sorrend szabályainak kellő összhangba hozatala szükségesnek látszik. (Folytatjuk.) A Végrehajtási törvény 89. §-ának utolsó bekezdése sorolja fel azokat az ingókat, amelyek lefoglalása esetén halasztó ha­tályú igénykeresetnek nincs helye. Miután pedig sem ez, sem más törvényhely nem veszi ki az igénylés lehetősége alól az olyan ingót, amelyre a hitelezőnek kézizálogjoga van, ebből az kö­*) E rendelkezés azt jelentené, hogy mindaz a rangsorban re­ménytelen helyen levő hitelező az árverési kérvény benyújtásánál meg­fagyasztaná az a.dós> jogi helyzetét, ki így a különben jogosan igénybe­vehető hitelt sem vehetné igénybe. Óvadék biztosítás esetén még éle­sebben mutatkozik ily rendelkezés igazságtalan volta. Az óvadékíize­tési kötelezettség beálltát előidéző cselekmény a meghallgatás után követtetik el. Vájjon ez esetben nem lehetne már a követelést érvénye­síteni. — Szerk. kell. Kézizálogtárgy igénylése a végrehajtás alól.

Next

/
Thumbnails
Contents