Polgári jog, 1937 (13. évfolyam, 1-10. szám)
1937 / 2. szám - A fedezeti elv érvényesülése az ingatlanvégrehajtási eljárásban
113 végzés ellen beadható felfolyamodások a kielégítés időpontját annyira bizonytalanná teszik, hogy az ezek elintézéséhez szükséges idő még hozzávetőlegesen sem vehető számba a kamat előre való kiszámításánál. Kamatot kell a tőkéhez hozzászámítani ott is, ahol kamatbejegyzés nincs, ha egyébként a követelés kamatozó, mert ilyen esetben a törvényes kamatot bejegyzés nélkül is biztosítja a bekebelezés. Nincs rendelkezés a 23. §-ban arra vonatkozólag, hogy a tőkével egyenlő rangsorban bekebelezett költségbiztosítéki öszszeget figyelembe kell-e venni vagy sem és ha igen, milyen mértékben. A költsógbiztosítéki összeg teljes figyelmen kívül hagyása, vagy teljes összegében való figyelembe vétele egyformán azt eredményezheti, hogy a bejegyzés keretében kielégítendő összkövetélés kiszámítása megközelítőleg sem lesz pontos. A költségek biztosítására aránylag elég nagy keret szokott bekebelezve lenni. Ha a követelés peresítve még nincs s így költség még nem merült fel, az egész keretösszegnek a tőkeköveteléshez való hozzászámítása hátrányos lehet a hátrább álló hitelezőkre. A részükre megállapítandó legkisebb vételár összegét oly mértékben növelheti, hogy érdekükben az ingatlan eladható nem lesz s így árverés útján nem juthatnak követelésükhöz. A költségbiztosítéki összegnek teljes figyelmen kívül hagyása viszont sértheti a hitelező érdekeit, mert előfordulhat, hogy a legkisebb vételár megállapításának időpontjában a követelés már peresítve van, csak nincs a végrehajtási jog a költségek erejéig feljegyezve is így a már felmerült költségnek tényleges összege nem tűnik ki a teleikkönyvbői. A fedezeti elv érvényesülése megkívánja, hogy a legkisebb vételár megállapításánál necsak a megállapítás idejében fennálló követelés és járulókai vétessenek figyelembe, hanem a sorrendi tárgyalásig még keletkezhető mindazon járulékok, amelyeknek kielégítését a telekkönyvi bejegyzés biztosítja, ezért az egész költségbiztosítéki keretet számításba kell venni, kivéve, ha a hitelező megjelent és már felmerült költségeit felszámította. Ez utóbbi esetiben is hozzá kell számítani a követeléshez az árverés kitűzésétől az eljárás befejezéséig felmerülhető költségek valószínű összegét. Nincs rendelkezés a bekebelezett kikötmény pénzbeli egyenértékének, bekebelezett haszonbérlet esetén a bérlő által követelhető kártérítés összegének számításba vételére vonatkozólag. Nem kétséges, hogy amennyiben ily természetű követelések felszámítására sor kerülhet a sorrendi tárgyaláson, ezeket már a legkisebb vételár megállapításánál is figyelembe kellene venni. A sorrendnél a Vht. az érdekeltek által felszámított összeget rendeli figyelembe venni. Ha tehát az érdekelt ily természetű követelését a meghallgiatás alkalmával felszámítja, annak figyelembe vételét a legkisebb vételár megállapításánál nem lehet mellőzni. Egy esetben, nevezetesen a keretbiztosíté'ki jelzálogjoggal biztosított követelés számításba vételét illetőleg hivatkozik a