Polgári jog, 1937 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 2. szám - Magánjogi rendelkezések a városrendezésről és az építésügyről szóló törvényjavaslatban

5)4 nem is annyira fontos és aktuális esztétikai szempontok kedvéért mily bátran nyul be a javaslat fennálló jogokba és érdekekbe. A 13. §. (3) bekezdése szerint, ha valamely ipari vagy hasonló telep nagy kiterjedésénél, zajos, bűzös, tűz- vagy robbanásveszélyes üzeménél fogva vagy egyéb okból ,a később jóváhagyott városrendezési terv végrehajtását lényegesen akadályozza, az iparügyi miniszter a város részére a telep tekintetében, továbbá a város vagy a telektulajdonos részére a telep áthelyezéséhez szükséges telek és épület tekintetében kisajátítási jogot engedélyezhet. Ismét nem látszik időszerűnek esetleg puszta esztétikai szempontokból a mai nehéz viszonyok között létező, dolgozó, kenyeret adó üzemek megszüntetése vagy áthelyezése. Még messzebb megy ugyanazon bekezdés záró rendelkezése, amely szerint, ha ily telepet a városrendezési terv ellenére és hatósági engedély nélkül létesítettek, a telep kártalanítás nélkül megszüntethető vagy áthelyezhető, Sertéshízlaló telep vagy ojtóanyagot üzletszerűen termelő vállalat sertésszállása Budapesten 10 év alatt kártalanítás nélkül megszüntetendő; ugyanígy megszüntetendő ily telep más városban is, ha a telep nem azon a területen fekszik, amelyet a városrendezési terv ilyen célra kijelöl. A J. 14. és 15. §-ai lehetővé teszik, hogy út céljaira a telek beépítésére vagy bekerítésére adott engedély alapján a telek egyharmadrésze kártalanítás- nélkül igénybevétessék. Ha azonban valamely telekből szélesebb részt kell igénybevenni, mint a szemben levő telekből, a város köteles a különbözet felét kártalanításként megfizetni; ezt az összeget viszont a szembenlévő tulajdonos köteles a városnak megtéríteni. Rendkívül aggályos a 14. §. (2) bekezdésének ez a rendelkezése, hogy olyan úton, amelyen zártsorú építkezés kötelező, az előkertet kisajátítás jogcímén, kisajátítási eljárás nélkül, sőt a 15. §. (6) bekezdése szerint kártalanítás nélkül is az út területéhez lehet csatolni, ha ezt az út forgalma szükségessé teszi. A kisajátítási eljárásnak attól a szabályától, hogy a kisajátítási kártalanítás készpénzben jár, eltérést statuál a J. 17. §-a, amely szerint gyógy- vagy üdülőhely céljára elrendelt telekátalakítás vagy kisajátítás esetén a telek tulajdonosa ugyanannak a gyógy- vagy üdülőhelynek, illetőleg ugyanannak a községnek területén megfelelő értékű és hasonló rendeltetésű telket köteles kielégítésül elfogadni. Mindezek a rendelkezések, mint láttuk, igen jelentékeny belenyúlást jelenthetnek fennálló magánjogokba. Az ingatlantulajdonos ki lehet téve annak, hogy ingatlanától vagy annak egyrészétől kártalanítással vagy anélkül megfosztják, avagy elzárják őt attól, hogy telkét beépíthesse; meglévő épületek tulajdonosait lehet olykor jelentős tőkebefektetéssel járó tatarozásra, az épület egyrésze lebontásának tűrésére kötelezni. Bizonyos, hogy a tulajdonjog sérthetetlensége ma már nem dogma: viszont sajnálattal kell nélkülöznünk a törvény indokolásából annak a körülménynek akárcsak mérlegelését, vagy méltatását is, hogy a fennálló jogok sérelme arányban van-e a Javaslat rendelkezései által elérhető előnyökkel.