Polgári jog, 1937 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 2. szám - Magánjogi rendelkezések a városrendezésről és az építésügyről szóló törvényjavaslatban

93 A J. 12. §-a új kisajátítási eseteket teremt (út létesítése céljából, oly telek kisajátíthatása végett, amelynek beépítése később jóváhagyott városrendezési tervnek vagy később hatálybalépett építési szabálynak már nem felel meg; közmű üzemtelepe, illetőleg hálózata, más közcélú épület vagy berendezés létesítése, illetőleg bővítése céljából, ipari vagy hasonló telep vagy műemlék körül védőterületként, gyógy-, vagy üdülőtelep létesítéséhez, illetőleg bővítéséhez, honvédelmi célt szolgáló berendezés létesítéséhez, bővítéséhez vagy ily berendezés körül védőterület céljára). Ezek a meglehetősen tágan szövegezett szakaszok a kártalanítás módjáról nem rendelkeznek és így ezekre nyilvánvalóan az általános szabályok nyernek alkalmazást. A kisajátítás esetei közül kiemelendő a J. 12. §-ának c) pontja. Eszerint kisajátítható az olyan telek, amely a városrendezés tervének végrehajtásához, általában a városkép előnyösebb alakításához — erre a J. más rendelkezései is nagy súlyt látszanak helyezni — avagy a város természetes fejlődését gátló akadály áthárításához szükséges. Az Indokolás szerint ez az ú. n. körzeti kisajátítás esetleg egész városrészek kisajátítására is vezethet, ami külföldön — Olaszországban, Spanyolországban, Belgiumban — igen elterjedt. Bár megáll az indokolásnak az a megállapítása, hogy a telkek értékesítése után az illető városrész rendezési költségeinek nagyrésze megtérülhet: mégis jelenlegi viszonyaink között époly kevéssé látszik aktuálisnak és gyakorlatinak ez a gondolat, mint a J.-nak az a másik intézkedése, amely a közhasználatú távfütőberendezésekre terjeszti ki az elektromos energiáról szóló 1931: XVI. t.-c. 23. §-ában szabályozott használati szolgalom és építményi jog jogszabályait. (14. §. (4) bek.) A 12. §. c) pontja alapján kisajátítható a beépítésre szánt körzetben beépítetlenül hagyott üres telek is (J. 12. §. (5) bek.), ha a tulajdonos a hozzáintézett felszólítástól számított 60 nap alatt a beépítésre nem vállal kötelezettséget vagy a vállalt kötelezettséget három év alatt nem teljesíti. A kisajátításról szóló rendelkezések azonban sok más újszerű előírást is tartalmaznak. így később jóváhagyott városrendezési terv vagy később hatálybalépett építési szabály alapján a J. 12. §-ának (4) bek. alapján el lehet rendelni valamely épület átalakítását és a tulajdonos költségeinek és a használatnak az átalakítás végzése alatti korlátozásából eredő kárának megtérítését annyiban követelheti, amennyiben ezek az épület értékemelkedését meghaladják. Ha a tulajdonos az átalakítást nem teljesíti, úgy kisajátításnak van helye, ehelyett azonban a város is elvégezheti az átalakítást. Ugyancsak új rendelkezés a J. 13. §-ának (1) bekezdése, amely szerint épületrész is kisajátítható. Ez a kisajátítás rendszerint kártalanítás mellett történik, csupán díszítésre szolgáló torony vagy más épületrész lebontása azonban a városkép előnyösebb alakítása céljából kártalanítás nélkül is elrendelhető. Ha a lebontott épületrészt hirdetésre használják, úgy ez a jogviszony kártalanításra való igény nélkül megszűnik. (13. §. (2) bek.) Ez a részletintézkedés is mutatja, hogy manapság talán Polgári Jog 1937. 2. sz. q